Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte a hágai ügyészség Radovan Karadzicra
Brüsszel/Hága, 2018. április 24., kedd (MTI) - Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte kedden az ügyészség a háborús bűnök miatt 40 év szabadságvesztésre ítélt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnökre az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) előtt zajló fellebbviteli tárgyaláson.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló
Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta
Radovan Karadzicot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat
követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és
emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A tizenegy vádpontból
tízben bűnösnek találták az exelnököt, aki az ítélet szerint a
srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők
mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
Katrina Gustafson, a vádhatóság képviselője arról beszélt az
öttagú hágai bírói testület előtt, hogy Karadzic "visszaélt roppant
hatalmával, hogy kiontsa a vérét számtalan embernek, és az igazság
megköveteli, hogy ezért a lehető legsúlyosabb büntetést kapja".
Karadzicot 2016-ban egyrendbeli népirtás vádpontja alól
felmentették, miközben Gustafson szerint a boszniai szerb csapatok
által 1992-ben elkövetett gyilkosságok igenis népirtásnak minősülnek.
Az ügyész hozzátette, úgy véli, a törvényszék visszaélt
mérlegelési jogkörével, amikor a "példa nélküli" súlyosságú
bűncselekményekért csak 40 év börtönre ítélte a politikust.
"Borzalmas, ami Prijedorban és más tartományokban történt.
Háborús és emberiesség elleni bűnöket követtek el, de ez nem ér fel
népirtással" - jelentette ki erre reagálva Peter Robinson, az
elítélt védőügyvédje.
A magát ártatlannak valló, 72 éves Karadzic a verdikt
érvénytelenítését és új tárgyalás kiírását kérte.
Az ítélethirdetés az év végére várható.
A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan
Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át
bujkált, s csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki
Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere.
Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az
ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen
háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább
hősként tekintenek rá.