Benoit Hamon volt a meggyőzőbb a francia baloldali előválasztás utolsó tévévitájában
Párizs, 2017. január 26., csütörtök (MTI) - Benoit Hamon volt oktatási minisztert találta a nézők 60 százaléka meggyőzőbbnek a francia baloldal államfőjelölt-állító választásának második fordulója előtt a jelöltek szerda esti televíziós vitájában. Manuel Valls volt miniszterelnökre a megkérdezettek 37 százaléka szavazott - derül ki az Elabe közvélemény-kutató intézetnek a BFM hírtelevízió számára készített gyors felméréséből.
A baloldali szimpatizánsok körében is Hamon lett a győztes 61
százalékkal, Valls 36 százalékával szemben.
A jelöltállító választás első fordulójában, múlt vasárnap a
Szocialista Párt (PS) balszárnyát képviselő és a jelenlegi
szociálliberális kormánypolitikát nyíltan bíráló Hamon öt
százalékkal a kormánypárt jobboldalához tartozó volt kormányfő
előtt, 36 százalékkal az első helyen végzett.
A két jelölt több mint kétórás vitájában a legjelentősebb
nézeteltéréseket okozó témák kerültek napirendre, mindenekelőtt a
foglalkoztatáspolitika és a szekularizáció kérdése, de az elmúlt
napok éles szóváltásaihoz képest békésebb hangnemben.
A kampányban a havi 750 eurós általános alapjövedelem
bevezetésének javaslatával kitűnő 49 éves Hamon saját megfogalmazása
szerint egy "kívánatos jövőt" javasol a franciáknak, a baloldalnak
szerinte "hátat kell fordítania a régi megoldásoknak, amelyek tegnap
sem működtek és a jövőben sem fognak".
Manuel Valls megismételte, hogy a választók a "biztos vereséget"
választják, ha a riválisára szavaznak, s a "lehetséges győzelemre",
ha viszont őrá adják a voksukat. Hamontól pedig azt kérte, hogy ne
kecsegtessen illúziókkal, mert "nem csak álmodozni kell, hanem
hitelesnek is kell maradni".
"A lehetőség, amit javasolok, nem álmot takar, semmit nem takar,
hanem igazságot oszt" - mondta Hamon, aki álláspontja szerint meg
akarja előzni a "munkahiányt", amit a digitális forradalom fog
okozni a világban, s amelyet az OECD-től kezdve számos nemzetközi
szervezet jelez előre. A jelölt ezért 32 órásra csökkentené a
munkahetet és bevezetné az alanyi jogon járó általános
alapjövedelmet.
Az ötletet egyébként szerdán tucatnyi francia közgazdász, köztük
az egyik legnagyobb presztízzsel bíró baloldali Thomas Piketty is
gazdaságilag hitelesnek és megvalósíthatónak, társadalmilag pedig
bátornak ítélte meg a Le Monde című napilapban közzétett írásban.
A vitát egyébként a francia tévék és rádiók meglepetésére Edward
Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori
alkalmazottja is figyelemmel követette, és a Twitteren küldött
üzeneteiben egyértelművé tette, hogy Hamont támogatja.
Hamon és Valls a francia baloldal két teljesen különböző
irányzatát képviseli. Egyik oldalon a realista szociáldemokráciát
képviselő Valls, másikon pedig a részben utópisztikus, újbaloldali
Hamon.
Három hónappal az elnökválasztás előtt valamennyi felmérés azt
mutatja, hogy bármelyikük is nyeri meg most vasárnap a baloldali
előválasztást, nincs esélye bejutni a tavaszi elnökválasztás második
fordulójába, és csak az ötödik helyen végezhet az első fordulóban.
A jelenlegi helyzet szerint az államfői székbe Francois Fillon
konzervatív jelölt vagy Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke ülhet.
Amennyiben viszont Hamon nyeri meg a baloldali előválasztást,
akkor a függetlenként induló, de korábban a szocialista kormány
gazdasági minisztereként ismertté vált Emmanuel Macron esélyei
jelentősen megnőhetnek az elnökválasztáson, miután a reformpárti
Manuel Valls szavazói várhatóan hozzá pártolnak át. A felmérések
szerint az elnökválasztás első fordulójában jelenleg harmadik helyen
álló 39 éves Macron az elmúlt hónapban tíz százalékkal növelte a
szavazótáborát, ő lehet a választás meglepetésembere, azaz Hamon
győzelmével és Valls vereségével az előválasztáson nyitottá válhat a
tavaszi elnökválasztási küzdelem.
Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a
másodikat május 7-én rendezik meg Franciaországban.