Bezártak a szavazóhelyiségek Koszovóban, a kormánypártok és az ellenzék is győzelemre számít az önkormányzati választásokon
Belgrád/Pristina, 2017. október 22., vasárnap (MTI) - Bezártak a szavazóhelyiségek Koszovóban, ahol a közölt információk szerint alacsony volt a részvétel a helyhatósági választásokon, mindazonáltal a kormánypártok és az ellenzéki politikusok is jó eredményben bíznak, és győzelemre számítanak.
A központi választási bizottság adatai szerint 15 óráig a
választásra jogosultak 28,8 százaléka járult az urnák elé, további
részvételi adatot az este folyamán közölnek, részletesebb
információkat pedig hétfőre ígért a testület.
A 38 önkormányzat vezetéséért a kétmilliós Koszovóban több mint
hétezer képviselőjelölt, valamint mintegy kétszáz polgármesterjelölt
indult. Az előzetes eredmények vasárnap késő este, illetve hétfőn
várhatók.
A választás egyik legnagyobb tétje az, hogy ki fogja a jövőben
vezetni Pristinát, a fővárosnak ugyanis eddig ellenzéki
polgármestere volt, a várost Shpend Ahmeti, az Önrendelkezés
(Vetevendosje) politikusa irányította. A 2013-as önkormányzati
választásokat követően Ahmeti győzelmével 15 évig tartó politikai
irányításnak vetett véget, Pristinát előtte az Isa Mustafa vezette
Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) irányította.
Az Önrendelkezés most hasonló lépésre készül Koszovó-szerte, és
bejelentette: győzelme azt jelentheti, hogy a koszovói állampolgárok
belefáradtak az eddigi vezető pártok korrupciójába és
látszattevékenységébe, változást akarnak. Szerintük már a júniusi
előrehozott parlamenti választás is erre utalt, akkor ugyanis a
hárompárti győztes koalíció a szavazatok 33,74 százalékát szerezte
meg, míg az önállóan indult ultranacionalista párté lett a voksok
27,49 százaléka. Ez óriási erősödést jelent a három évvel ezelőtti
eredményekhez képest.
A jelenlegi négy nagy kormánypárt, vagyis a Koszovói Demokrata
Párt (PDK), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK), a Koszovói
Kezdeményezés (Nisma), valamint a Szövetség az Új Koszovóért (AKR)
azonban abban bízik, hogy a másfél hónapja megalakult kormány
megerősítést kap az állampolgároktól, és továbbra is közülük kerül
ki a legtöbb önkormányzat vezetője. Célként tűzték ki továbbá, hogy
megszerezzék a főváros irányítását is. Amennyiben ez sikerülne, az
bizonyíthatná politikai döntéseik helyességét, és a lakosság
megerősítené azt az EU-barát, valamint Szerbiával is jó kapcsolatra
törekvő irányvonalat, amelyet a kormány képvisel. Az Önrendelkezés
szerint azonban a kormány lépései hibásak, ezekkel ugyanis gyenge
államként tüntetik fel Koszovót.
A voksoláson a választási bizottság közlése szerint csak apróbb
rendellenességek voltak tapasztalhatók.
A Szerbia és Koszovó közötti jarinjei határátkelőt a koszovói
hatóságok vasárnap délben lezárták, mert bejelentést kaptak, hogy az
átkelőn robbanószert akarnak az országba vinni, két embert elfogtak.
A határzárat a koszovói kisebbségi szerbek támadásként értékelték,
szerintük a pristinai hatóságok így akarták megakadályozni, hogy a
Szerbiából hazatérő koszovóiak le tudják adni voksaikat. A Belgrád
által is támogatott Szerb Lista képviselői kijelentették: amennyiben
a hatóságok nem biztosítják minden arra jogosultnak a voksolás
lehetőségét, nem ismerik el a választás eredményét. A határt 16 óra
után újra megnyitották.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, ám Belgrád ezt
azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli
tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.