Brexit - Brit parlamenti szakbizottság: versenyképtelenné válna a brit agrárexport szabadkereskedelmi megállapodás nélkül
London, 2018. február 18., vasárnap (MTI) - Az Európai Unió piacára irányuló brit agrárexport nagy része versenyképtelenné válna, ha a brit EU-tagság megszűnéséig Londonnak nem sikerül szabadkereskedelmi egyezményt kötnie az unióval - áll a londoni alsóház mezőgazdasági és élelmiszeripari szakbizottságának vasárnap ismertetett átfogó tanulmányában.
A 41 oldalas bizottsági helyzetértékelés "rendkívül
nagyravágyónak" nevezi azt a célkitűzést, hogy a brit kormány a
kilépési tárgyalásokra rendelkezésre álló igen szűkös időkeret
végéig szabadkereskedelmi megállapodásra akar jutni az EU-val.
A parlamenti testület hangsúlyozza, hogy nem garantált egy ilyen
egyezmény elérhetősége. Ha azonban nem sikerül megállapodni a
tervezett szabadkereskedelmi szerződésről az EU-val, akkor a
kétoldalú agrárkereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
általános szabályrendszere lépne életbe, ez viszont vámok
megjelenésével járna az uniós piacra irányuló, jelenleg teljesen
vámmentes brit mezőgazdasági exportban - áll a tanulmányban.
A jelentés kimutatja, hogy a brit agrárszektor éves termelési
értéke meghaladja a 110 milliárd fontot (39 ezer milliárd forintot),
és a brit mezőgazdaság élelmiszerexportjának 60 százalékát - de az
átlagon belül például a brit juhágazat húsexportjának 95 százalékát
- az EU-piac veszi fel.
A bizottsági beszámoló szerint a tanulmány elkészítéséhez
meghallgatott szakértők elmondták: az EU az unión kívüli országokból
érkező mezőgazdasági importra rendszerint sokkal magasabb vámokat
vet ki, mint más termékcsoportokra.
A tejtermékeket az EU például 30 százalék feletti, a fagyasztott
marhahúst 87 százalékig terjedő vámmal terheli.
A brit tejtermelők kereskedelmi szövetségének - Dairy UK -
szakértői az alsóházi bizottságnak elmondták: a sajtfélék esetében a
WTO-szabályozással járó vámok azt jelentenék, hogy "megszűnne a
kereskedelem" a brit termelők és az EU sajtpiaca között. A Dairy UK
szakemberei szerint a sajtokra alkalmazott WTO-vámok az egyes
termékfajtáktól függően 40 és 50 százalék között mozognak, márpedig
a brit sajttermelő szektor nem tud 50 százalékos árrést kitermelni,
így e vámok hatását csak minimális mértékben, "vagy éppen sehogy sem
tudná" elviselni.
A brit juhhúsexportot legalább 50 százalékos vámtétel terhelné
az uniós piacon, és ezzel ennek a szektornak az exportja is teljesen
versenyképtelenné válna az Európai Unióban - áll a vasárnap
ismertetett bizottsági jelentésben.
A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradásának veszélyeire más
ágazatok is felhívták már a brit kormány figyelmét.
A brit autóipar érdekképviseleti szervezetei nemrégiben
közzétett nyílt levelükben hangsúlyozták, hogy ha nem születik
kereskedelmi megállapodás az EU-val, és a kétoldalú kereskedelemre a
WTO-szabályozás lép életbe, az uniós piacra irányuló brit
autóexportot 10 százalékos - a jelenlegi kiélezett árversenyben
gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan - vámteher sújtaná.
Japán londoni nagykövete, Curuoka Kodzsi, aki a múlt héten a
brit gazdaságban jelenlévő legnagyobb japán termelő és pénzügyi
vállalatok vezetőinek társaságában tárgyalt Theresa May brit
miniszterelnökkel a Downing Streeten, a megbeszélés utáni
sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a Nagy-Britanniában honos
külföldi cégek működéséből "a továbbiakban nem származik nyereség",
akkor egyetlen magáncég sem tudja fenntartani működését a brit
gazdaságban.
A brit autógyártás felét japán cégek adják.