Brexit - Japán figyelmeztetés: nem maradnak a brit piacon a japán cégek, ha nem kifizetődő a jelenlétük
London, 2018. február 8., csütörtök (MTI) - Japán londoni nagykövete szerint nem maradnak a brit piacon a japán és más külföldi vállalatok, ha a brit EU-tagság megszűnése után jelenlétük nem lesz nyereséges.
Curuoka Kodzsi japán nagykövet csütörtökön a brit gazdaságban
jelenlévő legnagyobb japán termelő és pénzügyi vállalatok vezetőinek
társaságában tárgyalt Theresa May brit miniszterelnökkel a Downing
Streeten.
A megbeszélés után a diplomata újságíróknak kijelentette: ha
Nagy-Britanniában honos külföldi cégek "működéséből a továbbiakban
nem származik nyereség", akkor egyetlen magáncég sem tudja
fenntartani működését a brit gazdaságban.
Curuoka Kodzsi hozzátette: ez nem csupán a japán vállalatokra
érvényes.
A nagykövet szerint "nagy tétre menő ügyről van szó, és ezt
mindenkinek szem előtt kell tartania".
Nem ez az első ilyen jellegű japán figyelmeztetés London címére.
A japán kormány már nem sokkal a brit EU-tagságról 2016
júniusában tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel
megnyert - népszavazás után átiratot küldött a brit kormánynak,
közölve: azok a japán vállalatok, amelyek Nagy-Britanniába
telepítették európai központjukat, áthelyezhetik a kontinentális
EU-tagállamokba ezeknek az érdekeltségeknek a vállalatigazgatási
tevékenységét, ha Nagy-Britanniában a kilépés után megszűnik az
uniós jogszabályok hatálya. A japán kormány a felhívásban
"nyomatékosan kérte", hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti
áruforgalom továbbra is mentes legyen a vámterhektől, emellett a
szolgáltatások és a pénzügyi tranzakciók is zökkenőmentesen
folytatódjanak.
A japán kormány levelében megfogalmazott igények között
szerepelt az is, hogy a brit gazdaságban tevékenykedő japán cégek a
jövőben is toborozhassanak megfelelő szakképzettségű munkaerőt az
Európai Unióból.
A brit kormányfővel tartott csütörtöki londoni találkozón a
japán nagykövet mellett jelen voltak olyan japán óriáscégek
nagy-britanniai érdekeltségeinek vezetői is, mint a Nomura, a
Marubeni, a Mitsui, a Mitsubishi, a Honda, a Nissan, a Toyota és a
Panasonic.
A brit autógyártás felét japán cégek adják.
A brit autóipar érdekképviselete szervezetei már korábban
felhívták a kormány figyelmét arra, hogy ha nem születik
kereskedelmi megállapodás az EU-val, és a kétoldalú kereskedelemre a
Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályozása lép életbe,
az EU-ba irányuló brit autóexportot 10 százalékos - gyakorlatilag
kigazdálkodhatatlan - vámteher sújtaná.
A brit gazdaságban eszközölt japán működőtőke-befektetések
értéke hozzávetőleg 47 milliárd font (17 ezer milliárd forint).
A Downing Street tájékoztatása szerint Theresa May
miniszterelnök a megbeszélésen megerősítette, hogy a brit kormány az
EU-tagság megszűnése után is "mély és különleges partneri viszonyt"
szeretne fenntartani az Európai Unióval.
Hozzátette: a brit kilépés az EU-ból lehetőséget teremt arra is,
hogy Nagy-Britannia "világszerte" új szabadkereskedelmi
megállapodásokat kössön.
A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy
London olyan szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az EU-val,
amely a lehető legszélesebb körű vámmentességgel biztosítja a
további "súrlódásmenetes" kereskedelmet az unióban maradó
országokkal.
London szerint ugyanakkor e szabadkereskedelmi megállapodásnak
lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a világ más országaival is
szabadon köthessen kereskedelmi egyezményeket.