Csoda korban élünk - Michael Frayn angol drámaíró Budapesten
Budapest, 2017. november 10., péntek (MTI) - Michael Frayn angol író, drámaíró, műfordító a Thália Színház meghívására pénteken Budapestre érkezett, hogy megtekintse Balmoral című bohózatának magyar adaptációját, a Csoda korban élünk (Szigliget) című előadást.
A dolgok mások is lehetnek, mint amilyennek látszanak, nem kell
feltétlenül olyannak lenniük, mint a valóságban - mondta bohózata
filozófiai hátteréről szólva Michael Frayn pénteken az MTI-nek.
Hozzátette, hogy a Balmoralban az 1917-es orosz forradalmat
áthelyezte 1937-be és Nagy-Britanniába, így a darab helyszíne a
királyi rezidenciából átalakított szovjet alkotóház lett. Az eredeti
történet szerint itt élnek és alkotnak azok a nem túl jól író
kommunista szerzők, akikhez megérkezik Olaszországból egy újságíró.
Michael Frayn kiemelte, hogy Hamvai Kornél szinopszisát jóval
bonyolultabbnak találta a sajátjánál. Hamvai Kornél változata az
1950-es évek Magyarországán játszódik, egy valóságos kastélyban,
amely tényleg íróknak adott otthont - mutatott rá az angol szerző.
A történet szerint Rákosi elvtárs kedvenc költőjét, Sass Tibort
felterjeszti Sztálin-díjra. A költővel egy idelátogató olasz
riporter készít interjút a szigligeti alkotóházban, ám ellopták a
kapucsengőt, rossz helyre kézbesítették a besúgó jelentését, az
államvédelmi kísérő elkallódott útközben, Sass Tibor pedig halott.
A darabnak nem volt sikere Angliában, és valószínűleg nem is
játszották máshol a világon - jegyezte meg Michael Frayn, aki
szerint ennek a hátterében az állhat, hogy kitalált alapokon
nyugszik, holott egy bohózatnak normál esetben a valóságon kell
alapulnia. Azért is jött el Magyarországra megnézni a produkciót,
mert nagyon meglepte, hogy Hamvai Kornél milyen sikeres adaptációt
alkotott.
Mint mondta, járt már korábban is a magyar fővárosban, amikor a
BBC-nek forgatott a város történelméről, de egyetlen, Budapesten
színpadra vitt darabját sem látta eddig.
Elárulta, hogy művei közül a Függöny fel/Ugyanaz hátulról és a
Koppenhága áll a legközelebb a szívéhez. Mint megjegyezte, utóbbi
egy komoly darab és rajta kívül valószínűleg nem is tetszik senki
másnak, Nagy-Britanniában meg is bukott - fűzte hozzá.
A Csehov-fordítóként is jól ismert Michael Frayn kiemelte: ha az
ember lefordít egy darabot, akkor azt nemcsak értenie kell, hanem
meg kell éreznie a mögötte rejlő dinamikát. Az első Csehov-mű
fordítása nagy felfedezés és nagy meglepetés volt számára: a
történetek teljesen valószerűnek tűnnek, mintha az emberek a
valóságban beszélnének, mintha a valóságban történne a cselekmény.
Ezt próbálta többek között eltanulni az orosz írótól - fogalmazott a
84 éves szerző.
A Frayn-darabból írt Hamvai Kornél-művet 2007-ben mutatták be
először a Nemzeti Színházban, 2011-ben Kaposváron, 2012-ben
Zalaegerszegen is műsorra tűzték.
(FOTÓ)