Máért - Semjén: kiemelt törekvés a Minority SafePack minél nagyobb arányú támogatása
Budapest, 2017. november 10., péntek (MTI) - Kiemelt törekvés, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában minél többen támogassák aláírásukkal a Minority SafePack kezdeményezést, amelynek célja az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtése. Többek között ezt tartalmazza a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozata, amelyben - mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ülés után pénteken ismertette: teljes konszenzus volt a résztvevők között.
A dokumentum szerint arra biztatják a magyar szervezetek
képviselőit, hogy minél szélesebb körben adjanak tájékoztatást a
kezdeményezés fontosságáról. Olyan ügyről van szó, amely
nagymértékben befolyásolhatja az Európai Unió országaiban élő magyar
és más őshonos kisebbség jogainak biztosítását. Semjén Zsolt és
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Máért plenáris
ülése után, a sajtó képviselői előtt írta alá a kezdeményezést.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megköszönte a Máért
tagszervezeteinek a kezdeményezés támogatását. Kiemelte: tudják,
hogy ez egy nehéz és hosszú ügy, aminek nem lesz rögtön eredménye.
Bíznak azonban benne, hogy az unió változni fog, és odafigyel az
őshonos kisebbségekre, arra az 50 millió emberre, aki az unió
államaiban él. Arra kérte a pártokat, segítsék, hogy összegyűljön az
egymillió aláírás.
Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN)
elnöke azt mondta: egyértelműnek kellene lennie, hogy védelmet
élveznek az őshonos kisebbségek, de ez ma nincs így, a kérdés
jelenleg nemzeti hatáskörbe tartozik.
Semjén Zsolt elmondta: az ülésen abban is teljes konszenzus
volt, hogy elvetik Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció
elnökének javaslatát a határon túli magyarok szavazati jogának
elvonásáról. Ezt az ellenzéki politikus nyilvánvalóan a politikai
haszonszerzés reményében dobta be, és Szél Bernadett (LMP), valamint
Mesterházy Attila (MSZP) is megfogalmazta tiltakozását - mutatott
rá. Jelezte: az ukrán oktatási törvény elleni fellépés ügyében
szintén teljes egyetértés volt.
Megállapodtak abban is, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve
lesz, illetve, hogy Mátyás király emlékévet hirdetnek jövőre -
ismertette a miniszterelnök-helyettes. Előbbi kapcsán rámutatott:
első lépésként a 42 ezer forinttal járó babakötvényt és a 62 ezer
forinttal járó anyasági támogatást terjesztik ki, s azt azok is
megkapják, akiknek nincs magyarországi lakcíme. A kormány szándéka
ugyanakkor, hogy a demográfiai helyzet javítása érdekében, amit
lehet, kiterjesztenek a külhoniakra is.
A Máért zárónyilatkozata üdvözli, hogy a nemzet közjogi
egyesítésének eredményeképp az elmúlt hat és fél évben több mint
egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot és várhatóan idén
leteszi az egymilliomodik állampolgár az esküt.
Üdvözlik, hogy 65 ösztöndíjas részvételével folytatódik a
szórványban működő magyar szervezetek munkáját segítő Petőfi
Sándor-program, illetve a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program
eddig elért eredményeit. Örömüknek adnak hangot, hogy a program
2018-ban újabb források bevonásával folytatódik.
Szorgalmazzák, hogy a szomszédos országokban tevékenykedő magyar
állami vagy magyar magántulajdonú részesedéssel rendelkező
vállalatok termékeiken és szolgáltatási tevékenységük során
törekedjenek a magyar nyelvhasználatra.
A zárónyilatkozatban - amelybe ellenzéki javaslatokat is
beépítettek - aggodalommal tekintenek a nyelvhasználat és az
állampolgárság szabályozására vonatkozó, előkészületben lévő ukrán
törvénytervezetekre, amelyek tovább szűkítenék az ott élő nemzeti
kisebbségek jogait. Szorgalmazzák továbbá egy magyarlakta vidékeket
magában foglaló közigazgatási egység létrehozását.
Erdélyt illetően megdöbbentőnek és a jogállamisággal
összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó
jogfosztásokat és hatósági intézkedéseket, aggodalommal figyelik
azok sűrűsödését és kiszélesítését.
Határozottan tiltakoznak a romániai magyarság választott
vezetőit sújtó hatósági önkény ellen. Aggasztónak tartják az egyházi
ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, tiltakoznak a korábban
már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának,
illetve a bennük működő magyar oktatási intézmények jogszerű
működésének megkérdőjelezése ellen. Elfogadhatatlannak tartják, hogy
adminisztratív hibára való hivatkozással felfüggesztették a
marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium
működését. Bíznak abban, hogy az iskola ügyében mihamarabb törvény
által biztosított kedvező megoldás születik, és a 2018/2019-es tanév
beiskolázási tervében az intézmény státusa a magyar közösségre nézve
kedvező módon jelenik meg. Szorgalmazzák az anyanyelvhasználatra
vonatkozó jogszabályok módosítását, a nyelvhasználati küszöb 10
százalékra csökkentését, illetve annak szabályozását, hogy az egy
településen élő, 5000-nél kisebb lélekszámú magyar közösségeket is
megillesse az anyanyelvhasználat joga.
Felvidékkel összefüggésben szorgalmazzák, hogy a szlovák kormány
tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Szlovákia megfeleljen
nemzetközi vállalásainak, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatra
vonatkoznak, továbbá a szlovák jogrendben már meglévő nyelvi jogok
érvényesíthetők legyenek a gyakorlatban.
Szorgalmazzák a Győr-Csallóköz közötti autópálya megépítésének
elősegítését is.
Vajdaság tekintetében elismeréssel állapítják meg, hogy
Magyarország és Szerbia együttműködése példaértékű, reményüknek
adnak hangot, hogy a nemzeti tanácsokról, valamint a nemzeti
kisebbségek jogairól szóló törvények módosítását az év végéig
elfogadják. Támogatják továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség
küzdelmét az anyanyelvi oktatásért különösen a kislétszámú osztályok
esetében.