Együttműködés a fehérjenövények termesztésének növeléséért

    A két szerződést a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és az Agrárgazdasági Kutatóintézet a Magyar Szója Nonprofit Kft.-vel, illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének takarmánygyártó tagozatának képviselőjével írta alá.

    A partnerség célja, hogy a szója és egyéb fehérjenövények magyarországi termesztését elősegítsék, gyakorlati és innovációs eredményeiket megosszák egymással, továbbá az agrárkutatási tevékenységet még hatékonyabbá tegyék ezen a területen.

    Az együttműködésben résztvevők a magyarországi takarmánygyártást folyamatosan értékelik, szem előtt tartva az állattartás környezetterhelésének csökkentését, illetve együttműködnek az ismereteknek és az eredményeknek a nemzeti fehérjetakarmány-program megvalósításában való aktív alkalmazásában.

    Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatója az aláírást követően az MTI-nek elmondta: ma Magyarországon mintegy 60-70 ezer hektáron termesztenek szóját. Ez a termőterület 2015-ben még 43 ezer hektár volt, ám a termeléshez kötött támogatások hatékony alkalmazásával sikerült a vetésterületet jelentősen növelni. A terméshozam mintegy 180 ezer tonna, és reális cél, hogy 250 ezer tonna körül alakuljon a szója hozama, ám a szakember szerint ez a mennyiség legjobb esetben akár 300 ezer tonnára is növelhető.     Mindez azért fontos, mert Magyarország szójafelhasználása évi 600 ezer tonna körül mozog, és az import nem GMO-mentes - jegyezte meg.

    Emellett más fehérjeforrásokat is számításba kell venni a fehérjetakarmány-programban - mondta a megbízott főigazgató. Példaként említette a kukorica és a napraforgó ipari feldolgozása során keletkező melléktermékeket, valamint az állattenyésztésben használható fehérje-melléktermék keletkezik a bioetanol-gyártásnál is.