Először jelent meg magyarul Martin Buber Istenfogyatkozás című kötete
Budapest, 2017. március 31., péntek (MTI) - Először jelent meg magyarul Martin Buber (1878-1965) osztrák származású izraeli vallásfilozófus egyik legfontosabb, Istenfogyatkozás című 1952-ben írt munkája a Typotex kiadó gondozásában.
A kötet fordítója, Gáspár Csaba László az MTI-nek elmondta: a
dialógusfilozófia és a vallásos egzisztencializmus egyik legfőbb
képviselőjének tartott Martin Buber vallásfilozófiai jelentősége nem
elsősorban új, a vallásról eddig ismeretlen gondolatok
megfogalmazásában rejlik, hanem abban, hogy a mai kor emberéhez
beszél a vallás lényegéről, Isten valóságáról.
"A mi megfogalmazott vagy eltitkolt kérdéseinket teszi fel és
válaszolja meg annak alapján, ami a biblikus zsidó és kelet-európai
haszid istentapasztalatból nyerhető. Régi és sok generáció által
átelmélkedett és tanúsított tanítást mond, de a mi
világészlelésünkre hangolva" - fogalmazott a Miskolci Egyetem
Filozófia Intézetének docense.
A magyarul most megjelent kötetben Martin Buber a kortárs
gondolkodásra nagy hatást gyakorló szerzők - Jean-Paul Sartre,
Martin Heidegger, Carl Gustav Jung és Soren Aabye Kierkegaard -
alapján beszél a vallás lényegéről és a realitással, a lélektannal,
a filozófiával és az erkölccsel való viszonyáról - fűzte hozzá.
Gáspár Csaba László hangsúlyozta: Martin Buber szerint a modern
ember nem látja azt, amit a vallás láttat, holott sem az ember, sem
Isten nem mozdult el korábbi "helyéről", és az ember látása sem lett
tompább. Ehelyett a korábban megélt, de legalábbis lehetséges
ember-Isten viszonyba belépett egy erő, miként a Föld és Nap közé a
Hold, és ez idézi elő a korunk szellemi egét beárnyékoló
"Istenfogyatkozást".
Ez az erő sokféle: a filozófiában az emberi tudat és szellem
radikálisan modern értelmezése, amely szerint az ember minden
értelmesség egyedüli forrása, a pszichológiában az emberi lélek
autonóm működésének hangsúlyozása, amely elutasít minden valódi
transzcendenciát, valamint a modern élet elszemélytelenedése, amely
eltorlaszolja az ember előtt a személyes Istent - mondta el a kutató.
Gáspár Csaba László kiemelte: Martin Buber könyvében semmiféle
közvetlen utalás nem található az eredeti megjelenéskor alig néhány
évvel korábban történt holokausztra. Inkább az "Istenfogyatkozást"
előidéző szellemi folyamatokról beszél, amelyeket ugyan az ember
indított el, de eredményük meghaladja az emberi cselekvés hatókörét,
és immár következményként, mintegy kívülről érik, sújtják az embert.
Ilyen a holokauszt is, amely nem Isten létének tagadása, hanem az
ember embertelenségének az állítása, az "Istenfogyatkozás"
következménye.