Varga: teljesültek a 2016-os pénzügypolitikai célok
Budapest, 2017. március 31., péntek (MTI) - Az Európai Bizottság elkészítette az uniós tagországok pénzügypolitikájának értékelését, amely szerint 2016-ban a magyar eredményszemléletű hiány a GDP 1,7 százaléka volt, az államadósság pedig tovább csökkent, és 2016 végén a GDP 74,1 százalékát tette ki; az adatok egybeesnek a gazdasági tárca várakozásaival - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón.
Hozzátette, a pénzforgalmi szemléletű hiány 2016-ban a GDP 2,4
százalék lett.
Kiemelte, hogy az újraelosztás mértéke csökkent, az állam
takarékosan működött, ami jó a piaci szereplőknek és az
adófizetőknek is. Egyre kisebbek a kiadások, amelyeket tavaly is
sikerült csökkenteni, a tárcák kevesebbet költöttek, mint amennyit a
parlament lehetővé tett számukra.
Ehhez növekvő bevétel társult, a foglalkoztatás, a munkahelyek
bővülésének köszönhetően a járulékbevételek 0,6 százalékkal, a
jövedelmi adóbevételek pedig 0,5 százalékkal emelkedtek 2016-ban,
ami könnyítette az államháztartás helyzetét. Az egyenleget a
növekedési adóhitelből és a földárverésből származó bevételek is
javították - ismertette a miniszter.
A magyar eredményszeléletű hiány megfelel az uniós átlagnak,
amely szintén 1,7 százalék volt. Az uniós átlag felett volt a hiány
például Romániában (3,6 százalék), Spanyolországban (3,5 százalék),
Franciaországban és Lengyelországban (2,9 százalék).
Hangsúlyozta, a fenntartható egyensúly 2017-ben is megmarad. A
tavaly elfogadott hatéves bérnövelési és adócsökkentési megállapodás
hatása már idén érvényesül. Felidézte: a társasági adó mértékét
jelentősen, 19, illetve 10 százalékról 9 százalékra csökkentették, a
munkáltatói járulékot pedig 27-ről 22 százalékra mérsékelték, ami
szintén jelentősen csökkenti a vállalkozások közterheit. Emelkedik a
minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege is idén 15,
illetve 25 százalékkal, jövőre pedig 8, illetve 12 százalékkal.
Mindez azt mutatja, a magyar államháztartás, gazdaság továbbra
is jó pályán van, a gazdasági célok teljesültek, és várakozásaik
szerint ez 2017-ben sem lesz másképp - mondta a miniszter.
Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára
ugyancsak hangsúlyozta: a kedvező adatok azt üzenik, hogy a magyar
költségvetés, államháztartás stabilitása a következő években is
fennmaradhat, Magyarország gazdasága stabil, biztonságban vannak a
reálgazdasági és pénzpiaci befektetések.
Az állam kedvező finanszírozási pozíciója abban is tükröződik,
hogy az úgynevezett elsődleges - a kamatkiadások nélkül számított -
egyenleg 2016-ban a GDP 1,5 százalékát tette ki. Kamatkiadásokra, az
államadósság finanszírozására a GDP 3,2 százalékát költötték, néhány
évvel ezelőtt ez bőven 4 százalék fölött volt GDP-arányosan -
emlékeztetett.
A múltbéli adatok erősítik a szaktárca azon várakozását, hogy a
jövőben is alacsony lehet az állam finanszírozási költsége és a
kamatkiadások, a jövőben is teljesül a hiánycélt és mérséklődik az
államadósság. A kormány az EU-nak pénteken kiküldött hivatalos
számokban megerősítette 2017-re a 2,4 százalékos hiánycélt, továbbá
azt, hogy a GDP-arányos államadósság a tavalyi 74,1 százalékról 2017
végére 72 százalékra mérséklődhet - ismertette az államtitkár.
Varga Mihály kérdésekre válaszolva kifejtette: indokolatlannak
tartja a novemberi nyugdíjkorrekció előrehozatalát, szerinte az első
fél év után lehet erről döntést hozni, akkor lehet az inflációs
adatokat értékelni. Hangsúlyozta, a nyugdíjasokat nem éri veszteség,
novemberben kamatos kamattal fizetik ki az esetleges különbözetet.
Megjegyezte, az elmúlt években ellentétes irányú hatás volt, a
tényleges infláció alatta maradt a tervezettnek, aminek a
nyugdíjasok a nyertesei voltak.
Arra az újságírói felvetésre, hogy az MNB szerint expanzívabbnak
kellene lennie a költségvetésnek, a miniszter felidézte: 2016-ban az
elfogadott költségvetéshez képest 1000 milliárd forinttal nagyobb
volt a kiadás úgy, hogy ez nem veszélyeztette az államháztartás
egyensúlyát, az államháztartási hiányt. A miniszter szerint "se nem
laza, se nem feszes" fiskális politikát folytatnak, éppen megfelel
annak a pénzügypolitikai célnak, amit a kormány kijelölt. A
parlament által elfogadott költségvetési törvény megfelelő keretet
ad ahhoz, hogy a 4 százalék feletti növekedés teljesüljön - mondta.
A reklámadóról a parlamenthez beterjesztett törvényjavaslatról a
miniszter kifejtette: a szakma jól fog járni, hiszen 20 milliárd
forintot fizetnek vissza a vállalkozásoknak, a legnagyobb nyertes az
RTL, 4 milliárd forintot kap vissza. Megerősítette, hogy nem
tervezik új adó bevezetését.
Ugyancsak kérdésre elmondta azt is, zajlanak az egyeztetések a
Belügyminisztériummal, önkormányzati érdekképviseletekkel arról,
hogy milyen keretek között lehet egy önkormányzati béremelést
megvalósítani. Hozzátette, az állami és az önkormányzati szektor
fizetéseinek minimális különbséget tartalmaznia kell, "egy
kormányhivatal alkalmazottja egy picit keressen jobban, mint egy
önkormányzati dolgozó" - mondta.