Emléknap - Nagy Gábor Tamás: a kommunizmus az ember ellensége
Budapest, 2017. február 25., szombat (MTI) - A kommunizmus az ember ellensége, a kommunizmus 1956 előtti és utáni arca, Kádár és Rákosi lényegében ugyanaz - erről beszélt Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP), I. kerületi polgármester a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott rendezvényen Budapesten szombaton.
A kormánypárti politikus a budai Várban tartott emlékbeszédében
kiemelte: a múlt században, ahol hatalomra jutottak a kommunisták,
Oroszországtól Kambodzsáig, Kelet-Európától Kínáig, Kubától
Afganisztánig, szisztematikusan irtották az embereket, a világon
összesen mintegy százmilliót.
Számos korszaka, formája volt a kommunista terrornak. Az idei
emlékév a kényszermunkatáborokba elhurcolt és ott megsemmisített
milliókról szól - tette hozzá a Szentháromság téren a Gulág
áldozatainak emléket állító barakk-kiállítás előtt tartott
beszédében Nagy Gábor Tamás.
A Gulág kialakulása és működése Lenin időszakától Hruscsovig
tartott. A bolsevik párt már egy 1919-es határozatban leszögezte:
"csak egyetlen politikailag helyes lépésünk lehetséges, a
könyörtelen harc, a tömeges terror" - emlékeztetett a fideszes
politikus.
Hozzátette: az egyik legfontosabb beismerő vallomást éppen 61
évvel ezelőtt a mai napon, február 25-én az SZKP XX. kongresszusán
Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió akkori teljhatalmú ura tette. A
pártfőtitkár akkor többek között beszélt a "nép ellensége"
koncepcióról, amely biztosította a legkegyetlenebb elnyomást.
Nagy Gábor Tamás arra figyelmeztetett: még mindig vannak, akik
azt gondolják, hogy a kommunista rémtettek, bűnök nem az
ideológiából fakadtak, csak valamilyen véletlen szerencsétlenség,
torzulás következményei. Kizárólag sérült emberek pszichés
állapotával magyarázhatók és Sztálin, Rákosi számlájára írhatók.
Mintha a kommunizmus Hruscsov őszintének tűnő beszéde után képes
lett volna a megújulásra. Pedig Hruscsov nem megszüntetni, hanem épp
ellenkezőleg, megőrizni akarta a sztálinizmust. Ezt bizonyítja, hogy
még abban az évben, 1956-ban brutálisan vérbe fojtották a magyar
forradalmat - idézte fel a kormánypárti politikus.
A kommunizmus 1956 előtti és utáni arca, az ÁVH-s és a pufajkás,
Rákosi és Kádár lényegében ugyanaz. A kommunisták 1956-ból semmit
sem tanultak és semmit sem felejtettek. Ez lett a vesztük. Mert a
vér nyomot hagyott. Kitörölhetetlen nyomot - mondta Nagy Gábor Tamás.
"Emlékezzünk a mai napon egy bűnös ideológia és egy diktatórikus
elnyomó rendszer, a kommunizmus rémtetteire, és gyújtsunk gyertyát
az ártatlan áldozatok lelki üdvéért!" - mondta a politikus a
kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott beszédében.
A rendezvény programján szerepelt Matúz Gábor: Nincs kegyelem
című filmjének díszelőadása a Szentháromság téren lévő Magyarság
Házában.
Szombaton az ország több pontján is megemlékeztek a kommunizmus
áldozatairól és ezen a napon zárul a Szovjetunióba hurcoltak
emlékéve. Közép- és Kelet-Európában elsőként a magyar Országgyűlés
döntött az első Orbán-kormány idején, 2000-ben a kommunizmus
áldozatainak emléknapjáról. Az első megemlékezéseket 2001. február
25-én tartották az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban, s
azóta minden évben voltak ünnepségek. Hetven éve, 1947. február
25-én tartóztatták le és hurcolták el a szovjet megszálló hatóságok
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, mentelmi
joggal rendelkező országgyűlési képviselőjét.
A kormány a 2015-ös évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba
hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé
nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig
meghosszabbította.