Emléknap - Varga: napról napra kell jóvátennünk a kommunizmus bűneit
Budapest, 2017. február 23., csütörtök (MTI) - Napról napra kell jóvátennünk azokat a bűnöket, amelyeket a kommunizmus követett el a magyarság ellen - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, fideszes országgyűlési képviselő a KDNP megemlékezésén, amelyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak csütörtökön Budapesten.
Varga Mihály kiemelte: a kommunizmus időszakára visszatekintve
"mindennél jobban tudjuk, hogy csak olyan elvek mentén élhetünk,
csak olyan döntéseket hozhatunk, amelyek nem csorbítják nemzeti
függetlenségünket, segítik Magyarország előrejutását és az itt élők
szabad és biztonságos életét".
A miniszter szerint a diktatúra által kivégzett, tönkretett és
meghurcolt emberek sorsának felidézése "teremtő emlékezet", mert az
emlékezéssel "ellentmondunk annak a rendszernek, amely el akarta
venni tőlünk történelmi tradícióinkat és nemzeti identitásunk
érzését".
Varga Mihály felidézte: Magyarországon 1946-tól 1956-ig több
mint 42 ezer embert ítéltek el "pártutasításra, egyértelműen
koncepciós eljárás keretében", a kivégzettek száma pedig
megközelítette az ötszázat, az elindított eljárások száma pedig
meghaladta a 800 ezret.
Az 1956-os forradalom leverését a kommunizmus logikájában ismét
a megtorlás követte. Ennek során 229 embert végeztek ki, több mint
20 ezer emberre szabtak ki börtönbüntetést, és tízezreket
internáltak - mondta.
Úgy fogalmazott: "Emlékeznünk kell tehát arra, hogy a
kommunizmus kormányzati módszerré avatta a gyilkosságot, az
ártatlanok bebörtönzését, internálását, a megfélemlítést."
A kiszolgáltatottság mindent elsöprő érzése, a reménytelen
kétségbeesés és a mindennapi megaláztatás olyan, a lelkekbe ívódott
félelmet hagyott maga után, amelyet szinte még mindig tapintani
lehet - tette hozzá Varga Mihály.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, a KDNP fővárosi elnöke
arról beszélt, hogy a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak
száma Kelet-Közép-Európában megközelítőleg egymillió,
világviszonylatban körülbelül százmillió.
Ennél sokkal többen voltak azonban, akiket a diktatúra
hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított, tönkretett.
A rendszer áldozata volt az is, akit megbélyegeztek, kirekesztettek
vagy életének nagy részét börtönbe zárva töltötte - mondta.
Hozzátette: a rendszer ráadásul nem csupán a fizikai
megfélemlítésre épült, hanem belopta magát az emberek magánéletébe,
megmérgezte a családi életet és a munkát is.
Az elnyomó hatalom mindenütt jelen volt, az emberek életét
áthatotta a zsarnokság legfőbb eszköze, a félelem - mondta.
A kereszténydemokrata politikus rámutatott: a kommunista
rendszer különösen veszélyes ellenségként tekintettett az
egyházakra, ezért módszeresen, minden eszközzel igyekezett
felszámolni intézményeiket.
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a II. kerület polgármestere azt
mondta: a levéltári feljegyzésekből ma már tudható, hogy a legtöbb
családot Budáról, a XI., a XII., és a II., kerületből telepítették
ki. Budapestről - 1953-as adatok alapján - csaknem 14 000 embert
vittek el, a II. kerületből mintegy 1700-at. Ez azt jelenti, hogy
alig volt olyan utca, ahonnan ne deportáltak volna egy családot
valamelyik alföldi megyébe.
A kitelepített budaiak elhagyott házaiba, lakásaiba pedig
gyakran pártvezetők, államvédelmi funkcionáriusok költöztek - tette
hozzá.
A polgármester szerint a történelem része az is, hogy "sokuk
családjukkal a mai napig az ellopott ingatlanokban élnek, és most
onnan féltik hangosan a demokráciát".
A kisebbik kormánypárt budapesti és II. kerületi szervezetének
közös megemlékezésének végén a résztvevők megkoszorúzták a
kommunizmus áldozatainak emléktábláját.
(FOTÓ)