Erdő Péter: a legfontosabb az Isten és az ember szeretetének törvénye
Szabolcs, 2017. június 24., szombat (MTI) - A keresztény uralkodók és az egyház által kiadott különböző törvények és előírások a szeretet általános nagy parancsának konkrét alkalmazását segítették - jelentette ki Erdő Péter a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-emlékévének központi ünnepségén Szabolcs községben szombaton. Az eseményen a nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, a nemzetet Szent László király tette szívében igazán kereszténnyé.
A bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Szent László
király által 1092-ben összehívott nemzeti zsinat helyszínén, a
szabolcsi földvárnál tartott szentbeszédében hangsúlyozta, Jézus
Krisztus tanítása és az Ószövetség mózesi parancsai egyaránt az
Isten és az ember szeretetét tartották a legfontosabb törvénynek.
Szeretni annyit tesz, mint igazi javát akarni valakinek, ehhez
pedig az szükséges, hogy egyre jobban megismerjük a teremtett világ
törvényszerűségeit, a kinyilatkoztató üzenetét és azt a helyzetet,
amelyben az egyének és a közösségek élnek - mutatott rá az egyházfő.
Hozzátette, ez volt a feladata Szent László királynak is, aki a
kereszténység megszilárdításával gondoskodott a különböző népek,
közösségek és kisebbségek békés együttéléséről.
A magyar egyházi és politikai törvényhozás szempontjából
jelentős eseménynek számító szabolcsi zsinat és törvényhozó
országgyűlés 925. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi szentmisén
Erdő Péter a több mint ezerötszáz megjelent hívő előtt elmondta, a
zsinat határozatait az egyháztörténelem kánonoknak nevezi és az
egyházi fegyelem belső előírásainak tekinti, szövegük viszont Szent
László király törvényeinek gyűjteményében maradt fenn gyakorlatilag
világi törvény módjára.
A zsinat egyebek között rendezte a tizedek kérdését, korlátozta
a papok házasságkötését, meghatározta a parancsolt ünnepek dátumát
és megünneplésének módját, előírta a szentmisén való részvételt.
Határozott a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről,
büntetést rótt ki a pogányokra, rendezte a zsidók és böszörmények
viszonyait, büntette a nemi erőszakot és a házasságtörést, az
erkölcstelen nőket és rendelkezett a királyi bíráskodásról.
A VII. Gergely pápa nevéhez fűződő, az egyházi tisztségek
betöltését és a papság életformáját radikálisan szabályzó
reformintézkedések és a magyarországi fejlődés között párhuzamot
vonva megjegyezte, a szabolcsi zsinaton Szent László kettős célt
követett, egyrészt lépést akart tartani a haladó nyugattal, de VII.
Gergely pápa szigorú reformjait a hazai viszonyokhoz igazítva
alkalmazta.
Utalt arra, a nép legnagyobb ellenállását a házasságról szóló
rendelkezés miatt tapasztalhatta meg a lovagkirály, mivel a
házasságtörés és különválás esetén - függetlenül attól, ki volt a
vétkes - egyik fél sem köthetett új házasságot.
"Szent László király öröksége számunkra ma is az eszményekhez
való hűség és a realitás bölcs szemlélete, amely nem csak a lelki
élet világában, hanem a látható emberi közösség, az egyház és a
világi társadalom életében is nélkülözhetetlen" - zárta
szentbeszédét a bíboros.
Az ünnepségre Szabolcsra érkezett a Győrben őrzött Szent László
koponyacsont-ereklye, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
tagjai, a határon túli katolikus egyházmegyék püspökei, a
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjai és hívei, valamint országos
és megyei politikusok fogadtak.
A szentmisét követő emlékévi vándorkiállítás megnyitóján Potápi
Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, több
mint 900 évvel ezelőtt a magyar nemzet megmaradásának az egyik
legfontosabb sarokkövét rakták le a király, valamint a papság és az
állam vezetői.
Az ekkor elfogadott első törvénykönyv rendelkezéseiben az az
egyértelmű üzenet húzódik meg, hogy nincsen ország egyház nélkül,
nincsen nemzeti felemelkedés Isten kegyelme nélkül - fogalmazott az
államtitkár. Hozzátette, a törvény által lettek a felépített
templomok a nemzet, a közösségének épülésének valódi színhelyeivé,
az egyházi ünnepek a nemzet ünnepeié, az Istenbe vetett hit pedig a
magyarság megtartó erejévé.
A nemzetet a kereszténység útján Szent István király vezette,
szívében igazán Krisztus-hívővé azonban Szent László tette, aki
számára a keresztény vallás nem az egész egyház támogatását
jelentette, hanem egy belső iránytűt, amely minden cselekedetét
meghatározta - jelentette ki beszédében az államtitkár.
A hívek a szentmise előtt és után is tiszteletüket tehették
Szent László ereklyéje előtt, a családokat egész napos szabadtéri
programokkal várták a szervezők.
(FOTÓ)