Kövér László: gazdasági együttműködéssel megteremthető Közép-Európa felemelkedése
Budapest/Selmecbánya, 2017. június 24., szombat (MTI) - Gazdasági rivalizálás helyett gazdasági együttműködéssel közösen megteremthető Közép-Európa "szerencsecsillaga" felemelkedésének politikai feltétele is - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Selmecbányán, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) 125. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen mondott beszédében.
A házelnök szerint Selmecbánya évszázados közép-európai öröksége
és annak minden tanulsága arra kötelez, hogy magyarok és szlovákok,
csehek és lengyelek, osztrákok és németek ismét felemeljék
Közép-Európa "szerencsecsillagát". Ehhez minden természeti és emberi
feltétel adott, és közösen Közép-Európa felemelkedésének politikai
feltételeit is meg lehet teremteni, ha a nemzeti kizárólagosságra
való politikai törekvéseket felváltják a nemzeti kiengesztelődéssel
és politikai együttműködéssel, az egymás rovására folytatott
"értelmetlen" gazdasági rivalizálást pedig a gazdasági kooperációval.
Selmecbánya történetét felidézve Kövér László elmondta: a város
a magyar és a közép-európai innováció egyik történelmi bölcsője. IV.
Béla király bányavárosi kiváltságokat adott Selmecbányának, és a
Selmeci Városi Bányajogkönyv révén 1245-ben meghozta Európa első
bányajogi rendelkezését. 1735-ben Selmecbányán jött létre a világ
első bányatisztképző tanintézete, 1763-ban a világon elsőként indult
meg a műszaki felsőoktatás a Bányászati Akadémián, Selmecbányán
alapították meg 1786-ban az első nemzetközi tudományos
szakegyesületet.
1627-ben Selmecbányán alkalmaztak először robbantásos eljárást a
bányaművelésben, itt működött először gőzzel hajtott vízemelőgép -
sorolta.
Kövér László hangsúlyozta: ez lenyűgöző teljesítmény, amely
egyben felbecsülhetetlen magyar és közép-európai hozzájárulás az
európai ipartörténethez és tudománytörténethez.
A házelnök arról is megemlékezett, hogy a selmecbányai
akadémikusok és diákok éppen itt alapították meg az Országos Magyar
Bányászati és Kohászati Egyesületet, amelynek 41 tagtársát
választották eddig a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, 33-an
lettek a magyar kormány tagjai, négyen miniszterelnökök. Kiemelkedő
szakmai munkásságukért 80-an kaptak Kossuth-, Állami-, illetve
Széchenyi díjat.
Az alapszabályban három értéket jelöltek meg - folytatta Kövér
László -, mint az egyesület összetartó erejét: a szakmaszeretetet, a
hazaszeretetet és a barátságot. Az alapító elődök nem futóhomokra,
hanem kősziklára helyezték az egyesületet, olyan alapértékekre,
amelyeket az idő múlása vagy a történelem hullámverései nem
gyengítettek, hanem inkább erősítettek - hangsúlyozta.
Mint felidézte, Selmecbánya hanyatlása a XIX. század második
felében kezdődött a rentábilisan kiaknázható ércvagyon csökkenése és
a munkaerő árának emelkedése miatt. A folyamat mélypontja 1919-ben
volt, amikor a város végleg elveszítette kétszázéves felsőoktatási
intézményét,. Ennek eszmei és szakmai hagyatékát a miskolci
egyetemen folyó bánya- és kohómérnökképzés, valamint a Soproni
Egyetemen folyó erdészeti oktatás gondozta és gondozza tovább -
folytatta, hozzátéve, hogy az 1940-es évek második felétől a
selmecbányai szellemi alapokra felépülő kassai bánya- és
kohómérnök-képzés mellett Selmecbányáról ered az 1848-1849-ben onnan
kivált az ausztriai Leoben-ben és a csehországi Ostravaban zajló
bánya- és kohómérnökképzés is, így megállapítható, hogy
Selmecbányának nemcsak magyar vagy szlovák, hanem közép-európai
öröksége és kisugárzása van.
(FOTÓ)