Fazekas: a sertéságazat a mezőgazdaság stratégiai részterülete
Budapest, 2017. szeptember 22., péntek (MTI) - A sertéságazat a magyar mezőgazdaság stratégiai részterülete, amit az is jelez, hogy a 2010-es 6 milliárd forintról mára az ágazat támogatása 17,1 milliárd forintra nőtt - mondta a földművelésügyi miniszter pénteken Budapesten egy szakmai tanácskozáson.
Fazekas Sándor a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari
Vásáron és Kiállításon megrendezett sertéstartói és -tenyésztői
konferencián kiemelte: míg a sertésválság nyomán egyes országokban
20-25 százalékkal csökkent a sertéslétszám, addig Magyarországon a
sertéságazat kibocsátása 6,1 százalékkal nőtt, és a vágóhidak
teljesítménye is több mint 5 százalékkal bővült.
Jelezte, hogy az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének
hatására az egy főre eső évi sertéshúsfogyasztás 1 kilogrammal 25-28
kilogrammra nőtt Magyarországon, de hozzátette, hogy még így is
elmarad az uniós 32 kilogrammos átlagtól.
Magyarországon a sertéságazat helyzete stabil, megfelelőek a
piaci körülmények és az átvételi árak is - mondta Horváth István, a
Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ)
elnöke az MTI-nek a tanácskozáson. Az ágazat helyzetének javulása az
évtized elején kezdődött, amikor elkészült az ágazati stratégia, és
ennek nyomán fejlődésnek indult az ágazat. Ennek első lépése volt az
élősertés és a félsertés áfájának csökkentése, majd a sertés tőkehús
áfájának csökkentése. Ennek hatására fehéredni kezdett az ágazat,
amelyben korábban mintegy 40 százalék volt a becslések szerint a
feketegazdaság aránya. Az ágazat növekedési pályára állását az is
jelezte, hogy korábban 170-180 ezer volt az anyakocák száma, mára ez
a létszám eléri a 210 ezret. Így 3 millió felett van a sertésszám -
mondta az MSTSZ elnöke.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése
az ország keleti határán rendkívül súlyos gondot okoz mind a
sertéstartóknak, mind a feldolgozóknak. Amennyiben Magyarországon is
megjelenik az afrikai sertéspestis, úgy 25-30 százalékkal eshet
vissza a magyarországi sertések száma becslések szerint. Ezt Horváth
István szerint mindenképpen meg kell akadályozni, mivel nemcsak a
sertéstartóknak okozna gondot a betegség, hanem a feldolgozóknak is,
mivel a magyar sertéshúst kitiltanák a betegség miatt a távol-keleti
piacokról, így nem lehetne szállítani magyar sertéshúst sem Kínába,
sem Dél-Koreába, sem pedig Japánba. Ez pedig azt jelentené, hogy a
magyar sertésállomány mintegy 30-35 százaléka 1,2 millió sertés
gyakorlatilag eladhatatlanná válna, és a belföldi piacon megjelenve
ez a mennyiség túltermelési válságot, jelentős árcsökkenést okozna.
Ezért a MSTSZ javasolja, hogy az ukrán határon kerítéssel védjék
a magyar területet annak érdekében, hogy a vaddisznókkal ne
kerülhessen be az országba a kórokozó. Emellett szigorú
állategészségügyi rendszabályokat kezdeményeznek a keleti
országhatáron, és a határellenőrzéseknél is szigorú
élelmiszerellenőrzés bevezetését javasolják.
A gazdálkodók az állattartó telepek korszerűsítéséhez támogatást
is igénybe vehetnek, így Horváth István szerint a következő két
évben akár 30-40 százalékkal is nőhet a sertéslétszám
Magyarországon. Ezt akadályozhatja meg, ha az afrikai sertéspestis
kórokozója bekerül az országba - figyelmeztetett.