Felmentették a hamis tanúzás vádja alól Calin Popescu Tariceanu román szenátusi elnököt

    A szenátus elnökét tanúként hallgatta ki két éve a korrupcióellenes ügyészség (DNA) egy feltehetően illegális ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében. Az ügyészség szerint a házelnök eskü alatt hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott a korrupciós ügy részleteiről, és nincs közeli kapcsolatban a vádlottakkal.

    A per során a DNA letett a bűnpártolás vádjáról, a hamis tanúzásért pedig az ügyész három év letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte.

    Tariceanu ártatlanságát hangoztatta a bíróság előtt. Azt állította, hogy a visszaszolgáltatási ügyben már véget ért a nyomozás, amikor őt tanúként kihallgatták, és az ügyészek csak ürügyet kerestek meghurcolásához, amiért rendszeresen túlkapásokkal és titkosszolgálati összefonódással vádolja a DNA-t.

    Victor Ponta volt kormányfő és Toni Grebla volt alkotmánybíró esete után Tariceanu felmentése két héten belül már a harmadik olyan - kirobbanása idején nagy sajtóvisszhangot keltő - korrupciós ügy, amelyben a bíróság megalapozatlannak találta a DNA által megfogalmazott vádakat.

    A bukaresti szociálliberális koalíció szerint Romániát a korrupcióellenes harc ügyészállammá tette, ahol nem érvényesül az ártatlanság vélelme. A koalíció a DNA főügyészének leváltásával, az igazságszolgáltatás átszervezésével és a büntetőjog módosításával próbál véget vetni a DNA állítólagos visszaéléseinek.

    A kormánykoalíció kisebbik pártját, a liberális ALDE-t vezető Tariceanu az egyik leghangosabb bírálója az állandósult "bilincscsörgetésnek", a bűnvádi eljárás elején kiteregetett ügyészségi leleplezéseken alapuló "televíziós igazságszolgáltatásnak". A koalíció vezetői szerint ma már egy zsarolással kierőszakolt, vádalkuval megvásárolt hamis feljelentés is elegendő Romániában ahhoz, hogy a titkosszolgálatok és vádhatóságok embereiből álló háttérhatalom - az úgynevezett "párhuzamos állam" - eltávolítsa az útjában álló közéleti szereplőket.

    Romániában a törvényhozók büntetőpereit eleve a legfelsőbb bíróság - általában háromtagú bírói tanácsa - tárgyalja, fellebbezés esetén pedig egy öttagú bírói tanács hozza meg a jogerős ítéletet.