Felsőoktatási kutatás: felkészültebbnek érzik magukat a magyar hallgatók a hazai, mint a nemzetközi munkavállalásra
Budapest, 2018. május 22., kedd (MTI) - A magyar hallgatók sokkal felkészültebbnek érzik magukat a hazai, mint a nemzetközi munkaerőpiacon való munkavállalásra - a többi között ez derült ki az Eurostudent VI. felmérés magyarországi adataiból, amelyeket kedden ismertettek Budapesten.
A hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságait célzó
felmérés eredménye szerint az itthoni munkaerőpiacon 53,8 százalék
ítéli magát jól vagy nagyon jól felkészültnek, míg a nemzetközi
munkaerőpiac esetében ez az arány csak 22 százalék volt.
A képzési területeket nézve a hazai munkaerőpiac esetében első
helyen a pedagógusképzés áll, amelyet az orvos- és egészségtudomány,
valamint az államtudományok követnek. A nemzetközi munkaerőpiacra
való felkészülést illetően az orvos- és egészségtudomány lett az
első, majd a művészet és társadalomtudományok következtek. Képzési
szintenként ugyanakkor nem volt különbség a hazai és a nemzetközi
munkaerőpiac vonatkozásában.
A hallgatók 37 százaléka a szüleivel él, a kollégisták aránya
18, százalék, az egyéb formában élők - egyedül, barátokkal, saját
családdal - aránya 43, 7 százalék. Elsősorban a kevésbé tehetősek
számára nyújt fontos lakhatási lehetőséget a kollégium, az
átlagosnál rosszabb helyzetűeknek mintegy negyede lakik itt.
A hallgatók 69,7 százaléka teljesen vagy inkább elégedett a
lakhatási költségek mértékével, 11,4 százalék mondta azt, hogy nem
tartja megfelelőnek lakhatási ráfordításait.
Családi anyagi hátterük alapján a hallgatók 44,7 százaléka
átlagosnak sorolta be magát, 33,5 százalék ennél jobbnak, 20
százalék pedig az átlagosnál rosszabbnak tartja otthoni
körülményeit.
A szülők végzettségéről elmondható, hogy a hallgatók 39,4
százalékának az édesanyja, 34,3 százalékának az édesapja szerzett
felsőfokú végzettséget. Összességében a hallgatók 54,4 százaléka
esetén legalább az egyik szülő felsőfokú végzettségű.
A hallgatók 95 százaléka Magyarországon végezte középfokú
tanulmányait, 62, 5 százaléka 18-19 éves korában kezdte felsőfokú
tanulmányait, 22,3 százaléka 20-21 éves, 5,1 százaléka 22-25 éves
volt a beiratkozáskor. A közvetlenül az érettségi utáni
továbbtanulás mondható tipikusnak, a hallgatók 72,2 százaléka a
középiskola befejezése után kevesebb mint egy évvel megkezdte
felsőoktatási tanulmányait.
A hallgatók legnagyobb része széles képzési profilú, de a
klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemen, illetve
klasszikus nagy egyetemen, tudományegyetemen tanul.
A vizsgált hallgatók mintegy fele (47,5 százalék) Budapesten,
27,4 százaléka a Dunántúlon, 25,1 százaléka a Dunától keletre eső
országrészben végzi tanulmányait. A legnagyobb részük
gazdaságtudományok (20 százalék), műszaki (17,7 százalék) vagy
orvos- és egészségtudományi (10,2 százalék) képzésben vesz részt. A
nők leginkább a pedagógusképzés (80,9 százalék), az orvos- és
egészségtudomány (77,3 százalék) és a művészetközvetítés (72,3
százalék) területén felülreprezentáltak, a férfiak az informatika
(85,9 százalék), a műszaki (73,2 százalék) és a természettudományos
képzésben (60,3 százalék).
A felmérés szerint csaknem minden második, az alapképzésben
részt vevő hallgató tervezi a továbbtanulást a képzés befejezése
után, 14,5 százalék később. Az alapképzés utáni továbbtanulást
legkevesebben az informatika, az államtudományi, az orvos- és
egészségtudományi képzésben tervezik. A hallgatók 39,8 százalékára a
közepes tanulmányi intenzitás a jellemző, azaz egy héten 20-40 órát
szánnak tanulással kapcsolatos tevékenységre, 24,5 százalékuk 20
óránál kevesebbet, 25,7 százalékuk 40 óránál többet.
A hallgatók havi összbevétele 150 818 forint; a szülőkkel együtt
élőké 127 104 forint, a nem szüleikkel élőké 163 590 forint.
Költségeik fedezésére 118 770 forintot fordítanak átlagosan, ennek
nagy része a megélhetési költség, illetve a tanulmányi költség.
A külföldi tanulmányok hossza átlagosan 6 hónap, a leggyakoribb
célország Németország, Franciaország, Ausztria és Hollandia volt. A
résztvevők 75 százaléka EU-s, 10,3 százaléka egyéb ösztöndíjprogram
keretében tanult, 14,7 százalék maga szervezte meg.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a projekt záró
konferenciáján arról beszélt, hogy az OH portfóliója nagyon szélessé
vált az elmúlt években, s rengeteg adat áll rendelkezésükre. Egy év
alatt a közoktatásban és a felsőoktatásban elemző főosztály jött
létre a hivatalban, amivel kínzó hiányt orvosoltak.
Hozzátette: olyan témákhoz nyúl a kutatás, amelyek atipikusak az
eddigi vizsgálódások szempontjából. Egyik példaként a munkaerőpiacot
és a felsőoktatást vizsgáló kutatásokat említette, s kitért arra is,
hogy a projekt folytatódik, a hetedik programponttal.
Veres Edit, a hivatal felsőoktatási elemzési főosztályának
vezetője arról beszélt, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektet az
oktatásirányítás a lemorzsolódás csökkentésére.
Martin Unger, az Eurostudent konzorcium képviselője azt mondta,
hogy a magyar eredmények nemzetközi viszonylatban átlagosnak
tekinthetők.
Az 1990-es években indult Eurostudent nemzetközi felmérések a
hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságainak feltárására
irányulnak. Elsődleges cél az európai döntéshozók ösztönzése, hogy
ismerjék meg behatóan a felsőoktatási rendszer jellemzőit, és
tapasztalataikat építsék be a szakpolitikai döntésekbe.
A 2015 és 2018 között, 28 ország részvételével elvégzett
Eurostudent VI. felmérés itthoni lebonyolításáért az Oktatási
Hivatal volt felelős. Az adatfelvétel során a mintába került 25
felsőoktatási intézmény hallgatóit online kérdőívvel keresték meg, s
a gyorsjelentést 7202 válaszadó adatai alapján állították össze -
olvasható a kiosztott összegzésben.