Szijjártó: megengedhetetlen nem beszélni a migráció biztonsági vonatkozásiról
Brüsszel, 2018. május 22., kedd (MTI) - Megengedhetetlen nem beszélni a migráció biztonsági vonatkozásiról azok után, hogy Európában az elmúlt három évben 29 terrorcselekményt követtek el migrációs hátterű emberek - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben kedden, az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek, továbbá kereskedelmi és fejlesztési ügyekkel foglalkozó képviselőinek ülését követően.
A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak adott
nyilatkozatában azt mondta, hogy a húsz évvel ezelőtt megkötött és
újratárgyalni tervezett cotonou-i megállapodás szövege olyan
migrációs fejezetet tartalmaz, amely teljes egészében
elfogadhatatlan Magyarország számára, ugyanis az Európai Unió egy
újabb nemzetközi szerződésben akarja legitimálni a migrációt
támogató politikáját.
Magyarország akkor tud felhatalmazást adni az új tárgyalások
megkezdéséhez az Európai Bizottság által előterjesztett irányelvek
mentén, ha az érintett fejezet a migrációval mint biztonsági
kihívással foglalkozik - szögezte le Szijjártó Péter.
Mint közölte, a szövegben az az uniós álláspont jelenik meg,
hogy a bevándorlás jó, azt menedzselni és ösztönözni kell, ezért
első számú prioritásnak kell tartani, mert hozzájárul a világ
fejlődéséhez. Magyarország ezzel nem ért egyet, ahogy azzal a
korábban megfogalmazott állásponttal sem, amely szerint az európai
és az afrikai érdekek rendkívüli módon összefonódnak a bevándorlás
tekintetében. Kijelentette: nemzeti kompetenciába kell utalni azt,
hogy a migrációt minden tagállam saját gazdaságpolitikai,
társadalompolitikai kihívásaira adott válaszként azonosítja-e, vagy
sem. Magyarország nem gondolja, hogy munkaerőpiaci vagy demográfiai
kihívásaira a migráció lenne a helyes válasz. Nem szabad ezt
nemzetközi vagy európai uniós kötelezettséggé tenni - emelte ki.
Szijjártó Péter a külügyi és kereskedelmi tanács ülésén elért
eredményekkel kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak alapvető
érdeke, hogy a világszinten jelentkező kereskedelmi viták semmilyen
módon ne torkolljanak kereskedelmi háborúba, hanem minél hamarabb
megegyezésekkel záródjanak le.
Elmondta, hogy Magyarország exportjának és GDP-jének aránya a 90
százalékot közelíti, tavaly 100 milliárd euró fölé emelkedett a
magyar export, valamint az egy főre jutó külföldi tőke mennyisége
meghaladja a 8500 eurót. Ezért Magyarország számára rendkívüli
jelentősége van azoknak a kereskedelmi feszültségeknek, amelyek az
elmúlt időszakban a világkereskedelem nagy szereplői között
kialakultak. Minden olyan intézkedés, amely akadályt jelent a
globális szabad kereskedelem útjában, az Magyarország számára
előnytelen - húzta alá a miniszter.
Kijelentette: Magyarország úgy véli, hogy az Európai Uniónak
minél több szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie. Ezért
pozitív lépésnek nevezte, hogy a külügyi és kereskedelmi tanács
megadta a felhatalmazást arra, hogy az Európai Bizottság
szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezdjen Ausztráliával és
Új-Zélanddal. Magyarország számára ez azért fontos, mert az említett
két országba több mint 500 millió eurós exportja van évente,
amelynek mintegy felét a járműipar teszi ki - emelte ki.
Magyarország elvárja az uniós bizottságtól, hogy a mezőgazdasági
érzékenységeket is kiemelten kezelje a tárgyalások során -
hangsúlyozta.
A miniszter a magyar mezőgazdaság és az autóipar szempontjából
jó hírnek nevezte továbbá, hogy a tanács megadta az engedélyt arra,
hogy az uniós bizottság aláírja Japánnal és Szingapúrral a
szabadkereskedelemre vonatkozó megállapodást. Mint mondta, az
egyezmény értelmében megszűnik a borokra kivetett vám, radikálisan
csökken a marhahús vámja, valamint a sertésexport tekintetében is
kedvezőbb helyzet áll elő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a
szabadkereskedelmi tárgyalások sebességét gyorsítani kell, hogy a
kölcsönösen előnyös szerződések minél hamarabb hatályba léphessenek.