Ferenc pápa: az egyház reformja akkor sikeres, ha az egyház tagjai lelkileg is megújulnak
Vatikánváros, 2016. december 22., csütörtök (MTI) - Az egyház átalakításához nem új emberekre, hanem lelkiekben megújult szellemiségre van szükség - mondta a Vatikánban elindított reformokról Ferenc pápa a római kúria tagjaihoz intézett, ostorozó hangnemben megfogalmazott karácsonyi beszédében csütörtökön.
A katolikus egyházfő a karácsonyi ünnepek alkalmából minden
évben találkozik a római kúrián, vagyis a szentszéki
államtitkárságon, vatikáni hivatalokban, kongregációkban, pápai
tanácsokban dolgozó egyháziakkal és világi személyekkel, és beszéd
keretében összegzi az eltelt esztendőben végzett munkát.
Ferenc pápa idei témaként a 2013-as pápává választása óta a
Vatikánban zajló reformfolyamat alakulását választotta, amely
köztudottan ellenállásba is ütközik az egyház tagjai részéről. Az
olasz sajtóban novemberben több cikk is bírálta Ferenc pápa
reformtörekvéseit világiak és bíborosok tollából is.
A katolikus egyházfő a kúriához intézett, szokatlanul hosszú
beszéde elején kijelentette, Jézus születésének ünnepe a világi,
hatalmi, uralkodási logika ellentéte.
A reformokról szólva Ferenc pápa hangsúlyozta, ezek célja az,
hogy az egyház hatékonyabban tudja szolgálni kora emberét, minél
közelebb kerülve a szegényekhez és a társadalomból
"kiselejtezettekhez", másrészt hatékonyabban segítse az egyházfőt is
munkája végzésében.
Mivel a kúria nem merev, mozdulatlan szerkezet, a reformok
mindenekelőtt az egyház életerejét jelzik, céljuk nem az, hogy
szebbé tegyék a kúriát, "nem ráncfelvarrás, kozmetikázás vagy smink
a kúria öreg testén, nem plasztikai műtét a ráncok eltávolítására,
kedves fivéreim, az egyházban nem a ráncoktól kell tartani, hanem a
(szégyen)foltoktól!" - mondta Ferenc pápa.
Hozzátette, az egyházi reformok csak akkor lesznek sikeresek ha
nem új, hanem megújult emberekkel hajtják végre: nem elegendő
leváltani a személyzetet, a kúria tagjainak "lelki, emberi, szakmai"
megújulásra van szüksége.
Ferenc pápa "normálisnak, sőt egészségesnek" nevezte a
reformokat kísérő ellenállást. Az egyházfő azonban különbséget tett
a nyíltan megmutatkozó, nem elhallgatott ellenvélemény, amelyet a jó
szándék és az őszinte párbeszéd vezérel, illetve a rejtett
ellenállás között, amelyet a pápa megfogalmazása szerint a félelem,
a "megkövült szív", a tartalom nélküli simulás sugall. Kijelentette,
az utóbbi csoportba azok tartoznak, akik szavakban készen állnak a
változásra, miközben valójában azt akarják, hogy minden változatlan
maradjon. Ferenc pápa a "torz elmék" rosszindulatú ellenállásáról is
szólt, arról, amikor - mint fogalmazott - a bárány bőrében ördögi
szándék bújik meg.
A pápa azonban úgy vélte, a reformok és az egyház is halott
lenne reakciók nélkül. Szerinte a helyes ellenállásra - de még a
kevésbé jóra is - szükség van, az ellentétes álláspontokat meg kell
hallgatni, be kell fogadni, bátorítani kell azokat, hiszen annak a
jelei, hogy "az egyház teste él".
Ferenc pápa a reformok irányelveiként 12 kritériumot sorolt fel:
individualitás (személyes megtérés), lelkipásztori szellem, missziós
lelkület, racionalitás, működőképesség, korszerűség (felzárkózás az
új korszak követelményeihez), józanság (megtakarítás, összevonások),
a szubszidiaritás (kompetenciák elosztása), a szinodalitás
(találkozás a pápával és egymással), a katolicitás (több világi hívő
jelenléte a hivatalokban, a nők és a világiak integrálása
kulcspozíciókba, a multikulturalitás tiszteletben tartása), a
professzionalitás, valamint a fokozatosság elve a reformfolyamatban.
Felsorolta a 2013 áprilisától, vagyis a pápává választását
követő hónaptól hozott rendelkezéseket is, amelyek lépésről lépésre
átalakították a Vatikán pénzügyi, adminisztrációs és működési
rendszerét. A legelső az úgynevezett C8-csoport megalkotása volt,
kezdetben nyolc, majd kilenc bíborossal, akik az utóbbi több mint
három évben a reformokat dolgozták ki.
A Vatikán reformját a Ferenc pápat megválasztó konklávé előtti,
2013 márciusában tartott bíborosi tanácskozásokon sürgették a
testület tagjai. A reformok lezárásakor a pápa ezeket összefoglaló
dokumentumot bocsát ki, amely az 1988-as kúriareformot tartalmazó Jó
Pásztor (Pastor Bonus) apostoli konstitúciót helyettesítheti.