FM államtitkár: a globális élelmiszer-ellátási láncoknak összetett kihívásokkal kell szembenézniük
Zágráb/Brdo pri Kranju, 2017. augusztus 25., péntek (MTI) - A globális élelmiszer-ellátási láncoknak összetett kihívásokkal kell szembenézniük, mert egyfelől a világ népességének növekedése és a fogyasztási szokások jelentős változása miatt a keresleti oldalon óriási mennyiségű igény merül fel, másfelől a kínálati oldalt negatív folyamatok sújtják - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek pénteken a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.
Az államtitkár, aki a közép-kelet-európai országok és Kína
közötti agrár-kereskedelmi és gazdasági együttműködési fórumon vett
részt, az MTI-nek kifejtette, hogy előrejelzések szerint 2050-re az
élelmiszerek iránti kereslet 70 százalékkal nő, a kínálati oldalt
pedig mindközben olyan negatív folyamatok sújtják, mint a globális
klímaváltozás, a művelhető földterületek csökkenése, a föld
minőségének romlása vagy a felszín alatti vizek kimerülése. Ezért
számos, a világon használatos élelmiszer-termelési rendszer
fenntarthatatlan, és várhatóan tovább gyengíti a környezetet,
valamint veszélyezteti annak termelőképességét.
Az államtitkár elmondta, hogy a fórumon 16+1 ország, a
közép-kelet-európai országok, a balti országok és Kína vett részt,
és arra a kérdésre próbáltak meg választ adni, hogy hogyan lehet az
említett globális kihívásoknak megfelelni a következő időszakban.
Nagy István idézte Han Csang-fu kínai mezőgazdasági minisztert,
aki azt mondta: míg Kínában a világ lakosságának a 20 százaléka él,
addig az ország a termelhető terület 10 százalékával és az
ivóvízkészlet mindössze 6 százalékával rendelkezik csak. Ezért
Kínának hosszútávon arra kell berendezkednie, hogy élelmiszerből
importra szorul.
"Ez jó hír Magyarország számára, mert a keleti nyitás politikája
és a kínai Egy övezet, egy út program összhangban van egymással" -
hangsúlyozta az államtitkár.
Mint mondta: Magyarország rendelkezik a közép-európai országok
közül a legtöbb termékcsoportra vonatkozó export engedéllyel Kínába.
Többek között magyar sertést, libát, kacsát, marhát és nyúlhúst,
valamint élő lovat és búzát exporttál Magyarország Kínába, de
rövidesen tejet is tud majd az ázsiai országba szállítani és
erősíteni akarja borexportját is - részletezte.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy az agrárgazdasági fórum
kiváló alapjául szolgál az együttműködés fokozására, és
Magyarország, valamint Közép-Kelet-Európa számára is gazdasági
előnyöket hoz a Kínával való együttműködés.
Nagy István a lengyel delegációval is folytatott kétoldalú
tárgyalásokat. A két fél egyetértett abban, hogy a termőföldet ki
kell venni a szabadon adható és vehető kategóriából, és olyan
kategóriába kell tenni, amely különleges védelmet élvez, mint
különleges erőforrás, azaz az országoknak joga legyen nemzeti
szinten szabályozni, hogy milyen adásvételi körülményeket biztosít a
termőföld részére.
Az államtitkár végezetül elmondta, hogy Magyarország idén is
részt vesz a szombaton kezdődő szlovéniai AGRA nemzetközi vásáron.
Szlovénia fontos partnere Magyarországnak - hangsúlyozta, hozzátéve,
hogy egyebek közt a méhészeti termékek előállításában fontos
szerepet játszik.
Jelezte, hogy támogatják Dejan Zidan szlovén mezőgazdasági
miniszter azon felvetését, hogy a méhek nemzetközi napját ismerje el
az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ).
Fenntartható mezőgazdasági termelés méhek nélkül nem lehetséges,
a környezeti szennyezés, valamint a megváltozott klimatikus
körülmények miatt különleges figyelmet kell kapjanak a méhek - húzta
alá Nagy István.