Gulág-emlékérmeket adtak át Budapesten
Budapest, 2017. március 30., csütörtök (MTI) - Sánczi Ferenc és Berghoffer Róbert Gulág-túlélő, valamint Dupka György író, Gulág-kutató kapta a most először odaítélt Gulág-emlékérmet.
Az elismerést Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások
Minisztériuménak parlamenti államtitkára, Veres András, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Kiss-Rigó László
szeged-csanádi megyés püspök, a díjat alapító Lénárd Ödön Alapítvány
elnöke adta át csütörtökön Budapesten.
Rétvári Bence köszöntőjében kiemelte: minden diktatórikus
rendszer, így a 20. századiak is ellenfélként tekintettek az
egyházakra, és elsődleges feladatuknak tartották, hogy megroppantsák
az egyházi hierarchia szervezetét, és eltiltsák az embereket a
vallásuk gyakorlásától.
Hozzátette: azért tették, mert pontosan tudták, hogy a
diktatúrának kibékíthetetlen ellenfele az evangélium, az örömhír, a
megváltottság és a testvériség hirdetése.
Rétvári Bence kitért arra: a Gulág-emlékbizottság, amely
februárban fejezte be munkáját, az elmúlt két évben igyekezett
felhívni a figyelmet nyolcszázezer "bűn nélkül büntetetést
elszenvedett honfitársunk szenvedésére".
E szenvedés nagyságát jelzi, hogy sokan csak most, az emlékév
során létrehozott adatbázisokból tudták meg, hol nyugszanak
ismeretlen körülmények között elhunyt családtagjaik - tette hozzá az
államtitkár.
Kiss-Rigó László arról beszélt, hogy a Lénárd Ödön Alapítvány
aktívan részt vett az emlékévben. Mások mellett nemzetközi
ökumenikus konferenciát szerveztek a Gulágra elhurcolt egyházi
emberekről és Gulág-emlékművet állítottak a Szegeden, a székesegyház
melletti Keresztény Szolidaritás Parkjában. A most alapított díj
célja pedig a "hála és a tisztelet kifejezése".
A díjazottakat méltató Zakar Péter történész, a Lénárd Ödön
Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: a málenkij robotra
elhurcolt Berghoffer Róbert 1945 januárja és 1947 szeptembere között
előbb egy baskíriai, majd egy grúziai munkatáborban raboskodott.
A magyar állampolgárságú, német származású férfit és társait
Ceglédbercelen vagonírozták be. Három hónapnyi vonatozás után
érkeztek meg az Ural hegység lábához, ahol "embert próbáló viszonyok
között, állandóan az éhhalál szélén táncolva építették az új
rendszert szénbányákban, út- és házépítéseken, vaskohászati
üzemekben vagy kokszművekben".
Az 1925-ben született Berghoffer Róbert a mai napi részt vesz a
Gulág-megemlékezéseken. Tabu című, 2010-ben megjelent könyve
hiteles, megrázó írás az elhurcolásról, ugyanakkor "józan
lágernapló, amely egyszerre példázza a modern diktatúrák
elnyomottainak szenvedésében és túlélési erejében megmutatkozó örök
és közös emberit és a kommunista rendszer sajátosságait" - hangzott
el.
Sánczi Ferenc a Dráva-menti légió katonájaként 1945 áprilisában
esett bolgár fogságba. Fogolytársaival együtt Nagykanizsára
szállították, majd átadták az oroszoknak, akik gyalog Grazba
hajtották őket. Itt Sánczi Ferencet igazságtalanul háborús bűnösnek
ítélve 15 év börtönre ítélték.
A Moszkvától 400 kilométerre fekvő mordoviai munkatáborba
hurcolták, ahonnan kilenc évvel később, Sztálin halála után
térhetett haza - ismertette Zakar Péter.
A harmadik díjazott, Dupka György, a kárpátaljai történészek
kiemelkedő alakja. Húsz könyvet és számos tanulmányt publikált a
kárpátaljai magyarság múltjáról és jelenéről. Aktív kezdeményezője
volt számos emlékhely létrehozásának, a Gulág-emlékévben pedig
konferenciákat, kiállításokat szervezett Kárpátalján.
A Lénárd Ödön Alapítványt 2006-ban hozta létre az MKPK. Az
alapítvány feladata, hogy támogassa a 20. századi magyarországi
katolikus egyháztörténet föltárását, különös tekintettel a
kommunista diktatúra időszakára.
(FOTÓ)