Gyógyszerészkamara: nem rengette meg a gyógyszertárakat a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás az elmúlt években
Budapest, 2017. szeptember 18., hétfő (MTI) - Az előzetes várakozásokkal szemben a forgalmazási engedélyt kérő üzletek száma és az azokben forgalmazott gyógyszerek mennyisége is alulmúlta az előzetes üzleti várakozásokat a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás elmúlt tíz évében - közölte a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke az MTI megkeresésére.
Hankó Zoltán elmondta, 2007-ben, amikor a
gyógyszer-gazdaságossági törvény lehetővé tette bizonyos
készítmények patikán kívüli forgalmazását, a kamara akkori vezetése
- joggal - a patikusok várható egzisztenciális problémáira próbálta
felhívni a figyelmet az így kieső forgalom miatt, ez a félelem
azonban nem igazolódott be, a patikán kívüli forgalmazás az alacsony
volumen miatt nem volt érdemi hatással a gyógyszertárak
gazdálkodására.
A köztestület elnöke úgy véli, a patikán kívüli forgalmazás
közvetlen gyógyszerbiztonsági és gyógyszer-alkalmazási kockázattal
jár, ugyanis nincs az üzletekben felkészült, a gyógyszerekhez értő
szakember, ezért a tájékoztatás is hiányos. Hankó Zoltán még ennél
is nagyobb problémának érzi, hogy a gyógyszerek adott körének szabad
forgalmazása hamis biztonságérzetet kelthet.
A gyógyszer-gazdaságossági törvény akkori módosítása szigorú
feltételekhez kötötte a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást, a
többi közt rögzítve: patikán kívül az a gyógyszer forgalmazható,
amely a gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és
alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható,
tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi
következményekkel, és a mellékhatás, kölcsönhatás még jelentősebb
mértékű túladagolás esetén sem nagy. Ebbe a körbe tartoznak például
egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok,
savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
(OGYÉI) mint hatóság tájékoztatása szerint a bevezetés évében,
2007-ben 407 termék kapott engedélyt gyógyszertáron kívüli
forgalmazásra; jelenleg 603 gyógyszer kapható olyan üzletben, amely
e tevékenység végzésére külön engedéllyel rendelkezik.
A kezdeti 407-hez képest évről évre nőtt a szám hatszáz fölé, de
idén májusban visszavonták több paracetamol hatóanyag-tartalmú
készítmény gyógyszertáron kívüli forgalmazását, így e rendelkezés
miatt húsz termék lekerült a listáról.
Arra a kérdésre, hogy volt-e arra példa, hogy egy kereskedelmi
egység felhagyott a patikán kívüli árusítással annak ellenére, hogy
azt korábban kérte, az OGYÉI tájékoztatása szerint 580 ilyen eset
volt. Hozzátették azonban, hogy a kereskedelmi egységeknek költözés
esetén is új engedélyt kell kérniük.
Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek
azt mondta, a lehetőség indulásakor egyes kiskereskedelmi láncok
nagy fantáziát láttak a forgalmazásban, így többek között a
benzinkút-hálózatok, drogéria- és egyes hipermarketláncok is
megtendereztették a nagykereskedőket. Jelezte, a gyógyszergyártók
hozzáállása sem volt egységes, nem minden gyártó üdvözölte a patikán
kívüli gyógyszerforgalmazást.
Mint mondta, a törvényi előírások - speciális szoftver a
nyilvántartásra, zárt, a vásárlók felé nem nyitott elárusító
szekrény, a betegtájékoztató rendszer megléte - inkább nehezítették,
mint támogatták a forgalmazást.
A vezérigazgató jelezte, a Hungaropharma már nem szállít patikán
kívüli forgalmazóknak, de korábban sem haladta meg a havi forgalom a
100 millió forintot, ami a teljes vény nélkül kiadható gyógyszerek
(OTC) forgalmának alig egy százalékát érte el.
Feller Antal úgy látja, volumenében csökkenő, marginális
forgalommal "állunk szemben", hiszen az adatok szerint a teljes
patikán kívüli havi gyógyszerforgalom 50-70 millió forint lehet
havonta. A forgalom lassú ütemben évről évre csökken, vagy stagnál,
2017 első hat hónapjában 3,7 százalékkal maradt el a múlt évitől -
mondta.
Jelenleg a Mol Nyrt. által üzemeltetett benzinkutakon, a
Drogerie Markt (DM) és a Penny Market üzleteiben lehet gyógyszert
vásárolni. Korábban a Rossmann is végzett gyógyszerárusítást, a
Tesco 2016-ban, az Auchan pedig már korábban megszűntette a
forgalmazást.
A DM Magyarország, bár konkrét forgalmai adatokat nem közölt,
azt a tájékoztatást adta, hogy kezdetben körülbelül 160 féle OTC
gyógyszerrel indították a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást,
jelenleg 34 listázott OTC gyógyszert forgalmaznak, jellemzően
fájdalomcsillapító, torokfertőtlenítő, emésztéskönnyítő
készítményeket.
A cég szerint nehezíti a termékek értékesíthetőségét, hogy azok
nem szabadpolcosak. Mint írták, korábban zárt szerkényben helyezték
ki a készítményeket, azonban két éve a termékek fotója már látható a
polcon. A vásárló kiválasztja a terméket ábrázoló fényképét, majd a
kasszánál a valós terméket kapja meg.
Közölték, a jelenlegi termékskála forgalma folyamatosan nő, de
egyértelműen leszögezhető, hogy a vásárlók csak az alapvető OTC
gyógyszereket keresik.
A Mol 2008-ban a hazai töltőállomás-hálózatában 110 helyszínen
kezdte el a különböző gyógyszerkészítmények árusítását, és azóta a
gyógyszerárusító helyszínek száma 135-re emelkedett - közölte a
társaság.
Mint írják, a választék töltőállomásonként eltérő lehet, de a
vásárlás 2008 óta 38 százalékkal emelkedett, és jellemzően
fájdalomcsillapítókat, valamint megfázás, torokgyulladás elleni
készítményeket, vitaminokat, emésztést segítő gyógyszereket,
valamint különböző kenőcsöket keresnek.