Handó Tünde: minden érintett számára nagy kihívás lesz az új eljárási kódexek életbelépése
Budapest, 2017. október 24., kedd (MTI) - Nagy odafigyelést kívánnak bíróktól, ügyvédektől, ügyészektől és a bírósághoz fordulóktól egyaránt a jövőre életbe lépő új eljárási kódexek - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke budapesti sajtótájékoztatóján kedden.
Handó Tünde közölte: az új polgári és az új közigazgatási
perrendtartás 2018. január 1-jén lép hatályba, az új büntetőeljárási
törvény pedig július 1-jén. A bíróságokra érkező évi mintegy másfél
millió ügy túlnyomó többségét érinthetik ezek a változások - tette
hozzá.
Utalt arra, hogy az OBH a jogszabályok előkészítése során részt
vett azok véleményezésében, a jogszabályok életbelépésére készülve
pedig az igazgatási és a képzési feladatokat végzi.
Kiemelte, több ezer bírót, bírósági titkárt, fogalmazót
készítenek fel az új eljárási szabályok alkalmazására, de a
legalapvetőbb ismereteket minél szélesebb körben el kell juttatni a
társadalomhoz is.
Változik például a bírósághoz fordulás, a keresetlevél szigorúan
rögzített formai és tartalmi kellékeinek elmulasztása jelentős
időveszteséget okozhat az állampolgároknak jogaik érvényesítésében,
a törvényszéken induló perekben pedig jövőre már kötelező lesz a
jogi képviselet - ismertette az OBH elnöke.
Az igazságszolgáltatás európai napja 2003 óta minden évben
október 25-e, ezen a napon a bírósághoz való hozzáférés támogatása
érdekében a bíróságokon nyílt napokat tartanak és fogadják az
érdeklődőket - tette hozzá.
Handó Tünde elmondta: a magyar igazságszolgáltatás az EU
élmezőnyébe tartozik, több felmérés szerint is az 4-6. helyen áll.
Idén az első félévben a magyar bíróságok 29 ezerrel több ügyet
fejeztek be, mint amennyi érkezett. A folyamatban lévő peres ügyek
száma 20 százalékkal csökkent az előző félévhez képest, a nem peres
folyamatban lévő ügyeké 32 százalékkal, a helyi bíróságokon induló
ügyek 91 százaléka pedig első fokon jogerőre emelkedett.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára
elmondta: az új perrendtartások célja az ügyfélbarát, jelenleginél
gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb eljárás.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet: nem mindig könnyű
összehangolni az olyan ellentmondó követelményeket, mint például a
minél gyorsabb eljárás, illetve a jogérvényesítés. A gyakorlatban
fog kiderülni, milyen volt a jogszabály-előkészítés, amelynek során
nem csupán három nagy terjedelmű eljárási törvényt kellett
kodifikálni, hanem azokhoz kapcsolódva ki kellett dolgozni több száz
másik jogszabály módosítását is.
Benkő Imola, az OBH jogi főosztályának vezetője közölte: a
legnagyobb változás a közigazgatási ügyszakban várható, az
ügymennyiség bizonyosan nőni fog, de még megbecsülni is nehéz, hogy
mennyivel, hiszen ez jelentős részben az ügyfelektől függ. Az új
helyzetre az OBH a többi között azzal készül, hogy mintegy kétszáz
új közigazgatási bírói státuszt létesít és jövőre ütemezve feltölt.
Virág Csaba bíró, az OBH polgári perrendtartással foglalkozó
munkacsoportjának vezetője elmondta: az új eljárási törvény
pontosabb keresetlevelet ír elő a bírósághoz fordulók számára, ebben
az eddiginél precízebben, a hivatkozott jogszabályokkal együtt kell
megjelölniük, hogy mi alapján és mit várnak a bíróságtól.
Ebben a szisztémában az európai tendenciáknak megfelelően a
magyar bírónak is lesz egy fokozottabb permenedzselő funkciója, ami
azonban nem csaphat át prejudikációba. A gyakorlatban alakulhat majd
ki a helyes egyensúly, amihez segítséget nyújt a polgári eljárási
kódex néhány hónap alatt elkészített terjedelmes kommentárja, amely
azonban kereskedelmi forgalomba nem kerül, csak a bírók férhetnek
hozzá.
Számos új problémát vethet fel az új szabályozás, a
tárgyalótermekben dől majd el hogy a "kreatív" ügyfelek és jogi
képviselők jogértelmezési javaslatai közül melyek lesznek időtállóak
- fűzte hozzá a szakember.
Barabás Gergely bíró, az OBH közigazgatási perrendtartási
munkacsoportjának vezetője elmondta: az új közigazgatási eljárási
törvény jelentős változásokat hoz, már csak azért is, mert ilyen
önálló szabályozás nem volt. Eddig a közigazgatási bírák a polgári
perrendtartás egyik fejezetét és az általános szabályokat
alkalmazták.
Az új eljárási kódexhez igazodva átalakul a bírósági
fórumrendszer, továbbá jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás
joga a közigazgatási perekben. Jelenleg a közigazgatási hatóságok
döntései, határozatai támadhatók meg bíróság előtt, az új
szabályozás azonban az úgynevezett közigazgatási cselekmények
esetében is lehetőséget ad erre - ismertette a szakember.
Emellett a közigazgatási bíróság, amelynek eddig nem volt
jogköre arra, hogy a közigazgatási ügyekben hozott döntései
végrehajtását kontrollálja, az új szabályozás szerint már ennek
érdekében is eljárhat. Ha szükséges, akkor bírsággal ösztökélheti a
hatóságot, illetve személyesen a vezetőjét is a vonatkozó bírói
döntés végrehajtására. Ez a bírság akár 10 millió forint is lehet,
továbbá a bíró kijelölhet másik közigazgatási szervet az adott
ügyben az eljárásra.
Kérdésre válaszolva Barabás Gergely elmondta, hogy például a
kamarai szabályzatok is támadhatóak lesznek ezután, ami a
véleménynyilvánítás szabadsága kapcsán merült fel korábban, de
lehetőség nyílik a közigazgatási szerződések - például egy
önkormányzat és egy parkolási társaság közötti megállapodás -
bíróság előtti megtámadására is.
Az új szabályozás számos jogalkalmazási kérdést is felvethet,
amelyek a tárgyalótermekben dőlnek majd el; ilyen például, hogy
egyedi közigazgatási cselekménynek minősül-e és ilyen módon
megtámadható-e bíróság előtt egy közlekedési jelzőtábla - jegyezte
meg a szakember.