Illegális bevándorlás - Fico: a kvótáknak politikai szempontból végük
Pozsony, 2016. szeptember 26., hétfő (MTI) - A menedékkérők újraelosztását célzó kvótáknak "politikai szempontból végük van" - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a szlovák és a cseh kormány együttes ülése után tartott sajtótájékoztatón Pozsonyban hétfőn. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a kvótákat olyan "zsákutcának" nevezte, amelyről nem lehet tovább tárgyalni.
A szlovák miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva beszélt a
kvóták ügyéről.
Robert Fico elmondta: mivel a Magyarország és Szlovákia által
jogi úton is megtámadott kvóták megosztó kérdésnek számítanak az
unión belül, azok nem kerültek terítékre az EU állam- és
kormányfőinek pozsonyi csúcstalálkozóján, mert ott az "egyesítő"
témákat keresték.
"A kvóták világosan megosztják Európát, ezért úgy gondolom,
politikailag végük" - hangsúlyozta Robert Fico.
Bohuslav Sobotka hozzátette: a közös kormányülés során
egyetértettek abban, hogy a kvóták zsákutcát jelentenek, azokról nem
lehet és nem is érdemes tovább tárgyalni, mert az csak időpocsékolás
lenne.
Azzal összefüggésben, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó
végeredményeiről Orbán Viktor magyar és Matteo Renzi olasz kormányfő
is kritikus hangnemben nyilatkozott, Robert Fico azt mondta: a
kritika nem arról szólt, hogy elutasítanák a pozsonyi
csúcstalálkozón, az úgynevezett Pozsonyi útitervben megfogalmazott
terveket, hanem arról, hogy a dokumentumba nem elégséges mértékben
kerültek bele a két kormányfő elképzelései.
"Nem mentünk tovább, nem mondtuk ki a részleteket, de örülök,
hogy ma az (európai) migrációs politika két pillérre épül, s ezek a
külső határok védelme és a bevándorlók beáramlásának leállítása" -
jegyezte meg Robert Fico, elutasítva azt az újságírói felvetést,
hogy a magyar kormányfő által megfogalmazott kritika komplikációk
forrása lehetne a kölcsönös kapcsolatokban.
Az EU-országok csúcsvezetői tavaly júniusban megállapodtak
abban, hogy a következő két évben 40 ezer menekültet helyeznek át a
különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve
Görögországból más uniós tagállamokba.
Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei - minősített
többséggel, Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia
ellenszavazata mellett - 2015 szeptemberében jóváhagyták azt a
tervet, amelynek alapján az uniós tagországok között 120 ezer
Európába érkezett menedékkérőt osztanának el. A döntéssel szemben
tavaly decemberben Szlovákia és Magyarország is keresetet nyújtott
be az Európai Bírósághoz (ECJ). Az ügyben idén tavasszal az Európai
Bizottság (EB) egy javaslattal állt elő, amely szerint úgynevezett
"szolidaritási hozzájárulást" - be nem fogadott személyenként 250
ezer eurót - kellene fizetniük azoknak az uniós tagországoknak,
amelyek megtagadják a részvételt a menedékkérők újraelosztásában. A
szlovák kormány a javaslat EB általi elfogadását követően azonnal
jelezte: elfogadhatatlannak tartja azt.
A hétfői szlovák-cseh közös kormányülésen, amelyet a szlovák
kormányfő a kölcsönös kapcsolatok leltárjának nevezett, szó volt még
a két ország közös infrastrukturális projektjeiről, a visegrádi
négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország)
keretében történő együttműködésről, azon belül a védelmi
együttműködés kérdéseiről, valamint a Nagy-Britannia EU-ból történő
távozásával (Brexit) összefüggő teendőkről a két ország ott élő
állampolgárai tekintetében, valamint védelmi kihívásokról is. Utóbbi
kapcsán terítékre került a közös európai hadsereg létrehozásának
lehetősége, valamint a V4-ek védelmi együttműködése is.