Illegális bevándorlás - Gulyás: ha Soros nem tudja igazolni állampolgárságát, kitiltható
Budapest, 2018. január 18., csütörtök (MTI) - A Fidesz frakcióvezetője szerint ha Soros György nem tudja igazolni magyar állampolgárságát, akkor kitiltható Magyarországról. Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt is kijelentette, hogy Magyarország egyetlen bevándorlót sem fogadott be az elmúlt időszakban.
Gulyás Gergelyt az origo.hu azon felvetéséről kérdezték, hogy
Soros György kitiltható lenne, mert úgy tudják, nincs magyar
útlevele. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ahhoz, hogy valakit
ne lehessen Magyarország területéről kitiltani, a magyar
állampolgárság igazolására van szükség.
Kifejtette: a magyar állampolgársági törvény a vérségi elv
alapján áll, tehát az is magyar állampolgár az absztrakció szintjén,
aki ezelőtt egy évszázaddal kiment Amerikába, és az ő gyermekei,
unokái és dédunokái is magyar állampolgárok, de erre igazolás nélkül
nem lehet hivatkozni.
Arra a kérdésre, hogy ha Soros Györgynek nincs magyar útlevele
és személyigazolványa sem, akkor kitiltható-e, úgy válaszolt: ha a
feltételezés igaz, és az üzletember nem tudja állampolgárságát
igazolni, akkor kitiltható.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország a hírek szerint az elmúlt
időszakban bevándorlókat fogadott be, Gulyás Gergely kijelentette:
Magyarország egyetlen egy bevándorlót sem fogadott be, csak a genfi
egyezmény alapján oltalmazotti státuszt élvező és menekült
személyeket. Hozzátette: az így érkezett emberek 10 százaléka,
mintegy 490 ember van jelenleg Magyarországon.
Gulyás Gergely közölte: a Fidesz támogatja a kormány "Stop
Soros" törvénycsomag-tervezetét, amelynek részleteiről a Fidesz
február közepén, Visegrádon tartandó frakcióülése is állást foglal
majd.
A politikus a törvénytervezetet indokolva hangsúlyozta: a
nemzeti konzultáción több mint 2,3 millió ember mondott nemet arra,
hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon, és ez a támogatás több
mint kétszerese a legnagyobb ellenzéki párt által az előző
parlamenti választáson kapott szavazatoknak.
Kérdésre válaszolva a frakcióvezető közölte: az Országgyűlés
februári ülésén tárgyalni fognak a törvénycsomagról, és bár nincs
elvi akadálya annak, hogy ezt a parlament akár el is fogadja,
kérdéses, hogy van-e ennek értelme. Ha ugyanis a Fidesz politikai
ellenfelei kerülnek hatalomra a választásokon, akkor hatályon kívül
helyezik a törvényt, ha pedig a Fidesz, akkor a választások után is
el tudják fogadni.
Azt mondta: a törvényjavaslat lényege, hogy az illegális
migrációt, a törvénytelen határátlépést támogató, külföldi
forrásokból működő szervezetnek regisztráltatniuk kell magukat,
tevékenységükről be kell számolniuk, külföldi juttatásaik után
bevándorlásfinanszírozási illetéket kell fizetniük, az ebből
származó bevételeket pedig a kormány kizárólag határvédelemre
fordíthatja.
Emellett - folytatta - a tervezet létrehozza az idegenrendészeti
távoltartás intézményét, amely hasonlít a kitiltáshoz, de nem
büntetőjogi szankció, és fő szabály szerint a határsáv 8 kilométeres
körzetében alkalmazható, de harmadik országbeli, nem magyar
állampolgárral szemben az ország egész területére is kiterjeszthető.
Hangsúlyozta: erre kizárólag a bevándorlás okozta válsághelyzet
időszakában van lehetőség, és hathavonta jogorvoslati lehetőséggel
lehet élni ellene.
Ez az intézmény segít, hogy távol lehessen tartani a
határsávtól, illetve adott esetben Magyarország egész területéről
azokat, akik az illegális bevándorlás támogatásával a magyar
nemzetbiztonságra, és magyar polgárok biztonságára komoly veszélyt
jelentenek - jelentette ki.
Megjegyezte: az uniós szabályozásban ennél "sokkal durvább
gyakorlat" is létezik, például Angliában, ahol a "deportation nevű
eljárás" lehetővé teszi, az állampolgárságtól való megfosztást -
amit a magyar alkotmány megtilt - és az ország területéről való
eltávolítást, belügyminiszteri döntéssel.
Kiemelte: a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében,
hogy az elmúlt években kialakult bevándorlási válság lezárulhasson.
Eddig kizárólag a nemzeti intézkedések voltak sikeresek, mert a
Brüsszel a bevándorlást támogatta, az Európai Unió nem szankcionálta
az illegális határátlépést, hanem a jogsértőkkel szemben követelt
szolidaritást - fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy a TASZ szerint jogellenes és
alkotmányellenes lehet a külföldi forrásokra kivetett illeték, a
frakcióvezető azt mondta: meghallgatják az érvelésüket, de nem
látnak ilyen aggályt. Egy illegális tevékenység finanszírozásáról
van ugyanis szó, így az ilyen jellegű illeték kiszabása nem
ellentétes az alkotmánnyal. Szintén kérdésre megerősítette: a
törvénycsomag csak az illegális migrációt támogató szervezetekre
vonatkozik, azokra nem, amelyek a tranzitzónához való eljutást és a
menekültkérelem jogszerű beadását támogatják, így a Vöröskeresztre
sem vonatkozhat a szabályozás.
Gulyás Gergely egy esetleges miniszterelnök-jelölti vitáról
szóló kérésre válaszolva arról is beszélt, nem látszik, hogy lenne a
kihívó, így ebben a pillanatban nem látja értelmét egy ilyen vitának.