Illegális bevándorlás - Völner: a kormány folytatja a harcot a Soros-szervezetek migránsbiznisze ellen
Budapest, 2017. december 15., péntek (MTI) - Duplán teremthet negatív precedenst a bangladesi migránsok ügye - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken telefonon az MTI-nek. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a milliárdos spekuláns álcivil szervezetei anyagilag is érdekeltek a bevándorlás erőltetésében, de a kormány folytatja a harcot a migránsbiznisz ellen.
Az államtitkár emlékeztetett, a Magyar Helsinki Bizottság által
a két, korábban kiutasított bangladesi migráns nevében indult perben
az Emberi Jogok Európai Bírósága - nem jogerős döntésében - arra
kötelezte a kormányt, fizessen perköltségként 2,7 millió forintot a
Soros Györgyhöz kötődő civil szervezetnek. Emellett a
bangladesieknek is járna összesen 6 millió forint. Hozzátette, hogy
ez is jól mutatja, hogy a milliárdos spekuláns álcivil szervezetei
anyagilag is érdekeltek a migráció erőltetésében. Mint mondta, a
kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarországot azért akarják
megbüntetni, mert betartja a vonatkozó uniós és nemzetközi normákat,
és megvédi a határokat.
A kormány folytatja a harcot a Soros-szervezetek migránsbiznisze
ellen - hangsúlyozta.
A kormány nem fogadta el a döntést, és a bíróság nagy
kamarájához fellebbezett; a periratok beadásának határideje éppen
péntekre esik, amit a kormány meg is tett. Beadványukban arra
hivatkoznak, téves feltevés alapján hozta meg döntését a bíróság,
hiszen ez alapján úgy tűnik, a menekülteknek nemcsak ahhoz van
joguk, hogy befogadják őket, hanem ahhoz is, hogy a legmagasabb
szintű szociális ellátásban részesüljenek.
Ennek részét képezi a határokon való önkényes átlépés is - fűzte
hozzá.
Az államtitkár szerint kaotikus helyzetet eredményezne egy ilyen
jogértelmezés, és a magyar kormány úgy látja, a Genfi Egyezmény
alapján kell eljárni az ilyen ügyekben, vagyis a menekültek csak az
elő biztonságos országig mehetnek, majd a nemzetközi rendszer dönt a
további sorsukról. Hozzátette, a schengeni rendszert veszélyeztetné,
ha önkényesen léphetnék át a határt az önmagukat menekültnek
nyilvánító emberek.
Kiemelte, a bangladesiek ügyében a bíróság Szerbiát nem fogadta
el biztonságos országként, miközben az állam partnerségi
tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, és tagja az ENSZ-nek,
illetve más nemzetközi szervezeteknek.
A bíróság kifogásolta, sőt fogva tartásnak értelmezte a déli
határon felállított tranzitzónákat, miközben ezek a beléptetés
jogosultságát ellenőrizni hivatott helyek, amelyek egyébként
nyitottak.
A következő per április 18-án kezdődik - ismertette Völner Pál,
hozzátéve, azt várja, a bíróság állapítsa meg, hogy a magyar kormány
nem sértette meg a menekültügyi egyezményeket.
Ha az állam számára negatív döntés születik, több tízmilliárd
forintnyi veszteséget jelenthet, hiszen több ehhez hasonló ügy vár
elbírálásra, és azzal is számolni kell, hogy a menekültek
akadálytalanul juthatnának át az európai határokon - hangsúlyozta.