Iohannis Székelyföldön - Erdélyi magyar lapok: nem hozott érdemi előrelépést az államfő látogatása
Kolozsvár, 2017. július 19., szerda (MTI) - Az erdélyi magyar lapokban és portálokon közölt véleménycikkek egybecsengő megállapítása, hogy nem hozott érdemi előrelépést a székelyföldi jogkövetelések tekintetében Klaus Iohannis román államfő keddi székelyföldi látogatása.
A Krónika vezércikkírója szerint az elnök "előre megírt házi
feladattal" érkezett a magyar többségű régióba, és sokadszor
nemkívánatosnak nevezte az etnikai autonómiát, az ajándéknak szánt
kék-aranysávos lobogó láttán pedig azonnal előrántotta a román
trikolórt. "Az államfő egyfajta miheztartás végett igyekezett
lehűteni a székelyek lendületét (.) azt üzente az erdélyi
magyaroknak: legyenek lojális állampolgárai Romániának, és tanulják
meg az állam nyelvét. A többi részletkérdés." A Krónika szerint
Iohannisról az is "lerítt, hogy kipipálandó témának tekinti a
magyarkérdést, Székelyföld ügyét saját problémalistáján", és a
látogatással "letudta saját hozzájárulását a felvázolt gondok
megoldásához".
A Maszol.ro portál véleménycikkének szerzője azt írta: nem
alakult ki érdemi vita a régió kérdéseiről, mert Klaus Iohannisnak
előre leírt válaszai voltak azokra a problémákra, amelyekről
tájékozódni érkezett. "Több ízben is utalt az elkülönülés
veszélyére, ám minden alkalommal a kisebbségek felelősségét
hangsúlyozta. Az önkormányzati képviselők figyelmét felhívta arra,
hogy nem szabad elfelejteniük, hogy egyes témák mindig érzékenyek
lesznek a többség számára. A kisebbség érzékenysége pedig már nem
számít" - fogalmazott a cikkíró.
"Jó alkalom volt ez Iohannisnak az oroszlán barlangjából üzenni
a többségnek: az elnök a legjobb, a legnagyobb román, aki nem
alkuszik. Ugyan elfogadja a decentralizációt, azt kötelezően
alkalmazandónak, a regionalizációt pedig kívánatosnak nevezi, de az
etnikai alapon szervezett autonómiát nemkívánatosnak nyilvánítja" -
fogalmazott a Maszol.ro cikkírója.
A Főtér.ro portál cikke szerint "Iohannis úgy tesz, mintha nem
értené: az autonómia, amelyet a székelyek kérnek, nem etnikai alapú
- mely típusú önkormányzást egyébként az elnök szász ősei
évszázadokon át sikerrel gyakorolták, és nem úgy tűnt, mintha
akadályozná a fejlődésüket -, hanem közigazgatási és területi
jellegű, és történelmileg, organikusan kialakult kulturális
sajátosságok szólnak amellett, hogy ez a régió adminisztratív
szempontból is egységet alkosson".
Traian Basescu korábbi elnök legalább megkísérelt úgy tenni,
mintha nem pusztán önös politikai érdekből járná a Székelyföldet,
hanem érdekelnék az ott élő emberek valós problémái - folytatja a
szerző. "Iohannis már nem fárasztja magát ilyesmivel, mert
valószínűleg úgy érzi, hogy megteheti. Megteheti, hogy ne tegyen
semmit". Arra játszik, hogy ha egy erdélyi szász és egy román
politikus közül kell a következő elnököt választani, a székelyek
úgyis a szászt fogják támogatni. A cikkíró felveti: talán egyszer ki
kellene próbálni, milyen az, amikor az egymilliós közösség
testületileg távol marad az urnáktól.
A Háromszék napilap vezércikkírója szerint Klaus Iohannis
"annyiban következetes, hogy megválasztása előtt sem mutatott
érdeklődést a magyarság iránt, és most sem próbál hiú reményeket
kelteni". A lap szerint a kínos kérdések halogatása nem vezet
sehova. "Ha egy kisebbség elnyomottnak érzi magát, azért nem lehet
csak őt vádolni. (.) A fordított logikát ugyan megszoktuk a balkáni
eszköztárban, de nem szívesen fogadjuk egy erdélyi - és szintén
kisebbségi - személytől, akinek két és fél éve feltétel nélkül
bizalmat szavaztunk. Szeretnénk látni, hogy megérdemelte" -
fogalmazott.
A Székely hírmondó napilap a látogatás egyetlen hozadékát abban
látta, hogy országos nyilvánosságot biztosított a székelyföldi
követeléseknek. "Minden jel arra utal ugyanis, hogy az erdélyi
magyarok bukaresti delegáltjai saját erőből nem boldogulnak ezzel a
feladattal. Vagy tán nem is lelkesednek érte" - írta.