Iohannis Székelyföldön - Sportszerűnek nevezték az államfővel folytatott tárgyalásokat a székely önkormányzati vezetők
Sepsiszentgyörgy, 2017. július 18., kedd (MTI) - Sportszerűnek nevezték az államfővel folytatott keddi megbeszéléseket a székelyföldi önkormányzati vezetők. A székelyföldi megyék vezetői és a megyeszékhelyek polgármesterei az államfővel kedd délután folytatott sepsiszentgyörgyi szűkkörű megbeszélés után nyilatkoztak a sajtónak.
A sepsiszentgyörgyi megyeházáról kijövet Klaus Iohannis a
románoknak és a magyaroknak is azt üzente: dolgozzanak együtt, mert
ez az egyetlen célra vezető út mindenki számára.
A sportszerűség fogalmával Ráduly Róbert, Csíkszereda
polgármestere jellemezte a megbeszélések természetét. Szerinte ezt
jelezte az is, hogy az megbeszélések elején elhangzott a román és a
székely himnusz és zászlót is cseréltek a székelyföldi önkormányzati
vezetők és az elnöki hivatal képviselői.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a párbeszéd őszinte
és konstruktív voltát hangoztatta. A két polgármester mellett Tamás
Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke is határozottan cáfolta,
hogy etnikai alapon kérnének területi autonómiát Székelyföldnek.
Arra reagáltak, hogy Klaus Iohannis a délelőtti csíkszeredai
önkormányzati fórumon szükségesnek tartotta a helyi és regionális
autonómiát, de úgy vélte, hogy az etnikai alapú autonómia nem
kívánatos.
Antal Árpád az MTI kérdésére kifejtette: Székelyföld területi
autonómiája nem lehet etnikai alapú, hiszen a régió csaknem minden
településén élnek románok, romák és más nemzetiségűek is.
Hozzátette: az autonóm régió területének a kijelölésénél azonban
természetesen figyelembe kellene venni a történelmi hagyományokat és
a kulturális sajátosságokat.
Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: tájékoztatták az
elnököt arról, hogy Székelyföld számára olyan területi autonómiát
tartanak szükségesnek, amilyen az olaszországi német többségű
Dél-Tirol autonómiája. Hozzátette: abban egyeztek meg, hogy
folytatni kell a párbeszédet. A városvezető azt hangoztatta, hogy az
államfőnek be kellene tölteni az alkotmányos közvetítői szerepét a
magyar közösség és az állami intézmények között.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: arról is
tájékoztatta az államfőt, hogy az erdélyi magyar közösségre 1920 óta
nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek Romániában, és ezt nem
tartja rendjén valónak. "Amíg ez a típusú gondolkozás nem változik
meg, addig nehéz lesz őszinte partnereket találni a román
többségben" - jelentette ki a politikus. Ráduly Róbert
kampányjelleget is tulajdonított a mandátuma felénél tartó Klaus
Iohannis látogatásának. Utalt arra, hogy a legutóbbi
államfőválasztáson Iohannis Székelyföldön "sokat aratott anélkül,
hogy vetett volna", és ezt meg szeretné ismételni.
Tamás Sándor azt emelte ki a megbeszélésekből, hogy először
történt meg, hogy Románia elnöke a látogatása során összekapcsolta
Székelyföld megyéit azáltal, hogy a látogatásnak mind a
csíkszeredai, mind pedig a sepsiszentgyörgyi helyszínére Hargita és
Kovászna megye, valamint Maros megye székelyföldi részének az
elöljáróit is meghívták. A sepsiszentgyörgyi szűkkörű tanácskozáson
a három megye önkormányzatának az elnöke, valamint a megyék öt
magyar többségű, megyei jogú városának a polgármesterei vettek
részt. A politikus biztatónak tartotta, hogy az államelnök nem
zárkózott el semmilyen téma megvitatásától.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke
megemlítette, hogy az államfő Csíkszeredában megcsodálta a székely
termék mozgalom kézműves termékeit, és a csíksomlyói
gyermekotthonában Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi
rendszerével is megismerkedett. Megemlítette, hogy a barnamedvék
által okozott vadkárokról is tájékoztatta az elnököt és a segítségét
kérte a megoldás megtalálásában.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta, arra
kérte az államfőt, hogy közvetítsen az állami intézmények között a
marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében. Meggyőződését
fejezte ki, hogy Klaus Iohannis, aki korábban tanár és polgármester
is volt, értő módon tud viszonyulni az ellehetetlenített helyzetű
iskolában tanuló gyermekek ügyéhez.
Az államfő Sepsiszentgyörgyről a Vrancea megyei Marasti-re
utazott, hogy az első világháború egyik legnagyobb romániai
ütközetének centenáriumi megemlékezésén vegyen részt, és az első
világháborúban elesett román katonák emléke előtt tisztelegjen.