Ismét beszédtéma lett a Nagy-Albánia eszméje a balkáni térségben
Belgrád, 2017. április 26., szerda (MTI) - Pristinában, Tiranában és Dél-Szerbiában ismét beszédtéma lett az úgynevezett Nagy-Albánia eszméje - írják a belgrádi lapok, amelyek szerint Belgrádban úgy látják, a feléledő nacionalizmusról és a török titkosszolgálat tevékenységéről árulkodik az, hogy az albánok újra nemzetük egyesítéséről beszélnek.
A Nagy-Albánia létrehozására vonatkozó tervek nem új keletűek,
évtizedek óta lázban tartják az albánokat és a szomszédságukban
élőket. Az elképzelés egy országban egyesítené az Albániában,
Koszovóban, Macedóniában és Görögországban élő albánokat, és ehhez
szeretne csatlakozni a dél-szerbiai Presevo-völgyben élő albán
kisebbség is.
Néhány nappal ezelőtt Edi Rama albán miniszterelnök, majd Hashim
Thaci koszovói államfő is hangot adott annak az elképzelésnek, hogy
ha megreked a balkáni térség országainak európai integrációja, akkor
a régióban élő albánok "mini unióban" egyesülhetnének. A kijelentés
azért is meglepő, mert az utóbbi néhány évben az albán vezetők
kategorikusan elutasították, hogy ilyen álmokat dédelgetnek, Edi
Rama 2014 végén egyesen azt mondta, hogy a gondolat csupán a szerb
vezetés fejében létezik, és azért találták ki, hogy leplezzék a
Nagy-Szerbia létrehozására vonatkozó terveket.
Az albán politikusok kijelentéseit azonban Szerbia nem hagyhatta
szó nélkül, egyrészt mert a közvetlen szomszédságáról van szó,
másrészt pedig Belgrád Koszovót is saját tartományának - és nem
önálló államnak - tekinti, így a Presevo-völgyben élő albán
kisebbség és a koszovói albánok elszakadása az ország egységét
sértené.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerint nem véletlen a
Nagy-Albániáról szóló elképzelés időzítése, és legalább egy külföldi
titkosszolgálat keze is benne van a dologban. A kormányfő nem
fejtette ki, hogy melyik külföldi ügynökségre gondol, ám a Vecernje
Novosti című belgrádi napilap szerdán már Törökország
érintettségéről írt. Vucic szerint provokációról van szó, egyrészt a
macedóniai parlamenti választás után kialakult patthelyzetet
szeretnék feloldani, és előmozdítani a kormányalakítást, amely a
macedóniai albán kisebbség jogainak bővülését is magában hordozná,
másrészt pedig azt várják, hogy Szerbia felelőtlen és elhamarkodott
kijelentéseket és lépéseket tegyen, amelyek aztán felhasználhatók
lesznek ellene.
Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter ennél hevesebben
reagált az albán politikusok kijelentésére. Szerinte az egyesülési
törekvéseket csak egy újabb balkáni háborúval lehetne megvalósítani,
azaz Edi Rama és Hashim Thaci voltaképpen háborúval fenyegeti a
térséget, ezért az Európai Unió határozott fellépésére van szükség,
hogy csírájában elfojtsa az ilyen tendenciákat.
Egyes elemzők szerint azonban nem kell háborús vagy elszakadási,
illetve összeolvadási törekvésektől tartani, a téma ismételt
felszínre kerülése voltaképpen albán belpolitikai érdekeket szolgál,
hiszen Edi Rama országában júniusban parlamenti választást tartanak.
A kijelentés mindazonáltal Brüsszelt is az integrációs folyamatok
felgyorsítására serkentheti.