Kamatdöntés - Londoni elemzők: a magyar gazdaság még nem túlfűtött, de jövőre szigorítás válhat szükségessé
London, 2017. szeptember 18., hétfő (MTI) - Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdaság egyelőre nem túlfűtött, de egyre több jel mutat arra, hogy közelít működési kapacitásainak határához, és ebben a helyzetben belátható időn belül a monetáris politika szigorítása válhat szükségessé.
Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági
elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal
foglalkozó főközgazdásza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris
Tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtt adott értékelésében annak a
véleményének adott hangot, hogy az MNB monetáris politikájának
további enyhítése inflációs kockázattal járna, és árfolyambuborék
kialakulásához is vezethet a befektetési termékek piacain.
Carson szerint a reálgazdasági kapacitástöbbletek szűkülése a
közép- és kelet-európai EU-térség egészére jellemző, de különösen
heveny formában jelentkezik a magyar gazdaságban, és ez a
bérkiáramlás ugrásszerű növekedését okozza. A magánszektorban
jelenleg 13,5 százalékos az éves bérnövekedési ütem, 2006 óta a
leggyorsabb, és a termelékenység javulásának ütemét is meghaladja -
hangsúlyozta.
Mindezek ellenére egyelőre nem mutatkoznak a túlfűtöttség
hagyományos jelei a magyar gazdaságban, és ezt a "rejtélyt" Carson
szerint a legnagyobb valószínűséggel az magyarázza, hogy a
háztartások nem elköltik, hanem megtakarítják többletjövedelmüket.
Erre vall, hogy a reálbérek növekedése az elmúlt negyedévekben
messze meghaladta a fogyasztási kiadások növekedési ütemét.
A Capital Economics közgazdásza szerint azonban ez nem tart
örökké, és a háztartásokat pénzügyi mérlegének javulása előbb-utóbb
várhatóan arra készteti, hogy jövedelmeik nagyobb hányadát költsék
el.
A ház arra számít, hogy a magyarországi maginfláció már a
következő negyedévekben meredek növekedésnek indul, és ez a teljes
kosárra számolt inflációt az MNB 3 százalékos központi célszintje
fölé hajtja.
A Capital Economics központi előrejelzése ebben a helyzetben az,
hogy az MNB jövőre 110 bázispontos kamatemelést hajt végre, és 2,00
százalékos alapkamattal zárja 2018-at. Az elemző hozzátette: látják
annak a kockázatát is, hogy az MNB "lemarad" e folyamatok mögött, és
emiatt később még agresszívabb kamatemelésekre kényszerül.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének
felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana
szerint azonban az MNB-nek egyelőre "szállítania kell" azokat az
enyhítési lépéseket, amelyekre az augusztusi kamatdöntő ülés utáni
közleményében erőteljes utalást tett.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzője szerint - tekintve,
hogy az erről szóló jelzés mennyire egyértelmű volt - az esélyek
arra hajlanak, hogy a magyar jegybank "túlteljesít". Úgy vélte,
ebben a helyzetben csak az tűnik biztosnak, hogy az MNB a 0,90
százalékos alapkamatot nem csökkenti kedden, viszont egyéb enyhítési
lépések kombinációját fogja alkalmazni. Lehetségesnek tartja egyebek
mellett a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki
likviditás felső korlátjának agresszív csökkentését.
Pasquale Diana felidézte ugyanakkor, hogy a Morgan Stanley
jelentősen emelte a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére
szóló előrejelzését. A ház új prognózisa szerint a magyar hazai
össztermék (GDP) az idén 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal
bővül a cég által eddig valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék
helyett. A felülvizsgálatot a ház elsősorban az ösztönző monetáris
és költségvetési háttérrel, a javuló euróövezeti kilátásokkal, az
EU-források gyorsuló lehívásával és a jelentős, eddig elfojtott
fogyasztási potenciállal magyarázta.
A Morgan Stanley londoni főközgazdásza szerint ugyanakkor ezek a
növekedési ütemek egyértelműen meghaladják a magyar gazdaság
potenciális növekedését, amely a ház becslése alapján 2 százalék
környékén lehet. Ráadásul a magyar gazdaságban nem maradt számottevő
lekötetlen kapacitás, és a vállalati szektornak sincs sok mozgástere
a költségnövekedések elviselésére, ezért az inflációs kockázatok
felfelé mutatnak.
Mindazonáltal a forintot támogató, jelentős külső fizetési
védőtartalék, a meredek hozamgörbével szembeni "közömbös" jegybanki
hozzáállás, és az, hogy az infláció valószínűleg a tűrési sáv felső,
4 százalékos küszöbe alatt marad, azt jelenti, hogy az MNB egyelőre
"nem siet" a jelenleginél kevésbé enyhe alapállás kommunikálásával -
jósolta a Morgan Stanley londoni elemzője.
A Fitch Group pénzügyi szolgáltatási és hitelminősítői
vállalatcsoporthoz tartozó BMI Research pénzügyi-gazdasági elemzőház
londoni közgazdászai szerint a gyorsuló infláció dilemma elé állítja
a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jegybankjait, amelyek a
hazai fizetőeszköz túlzott erősödésétől tartva vonakodnak attól,
hogy az euróövezeti jegybankot (EKB) jóval megelőzve kamatemelésbe
kezdjenek.
A ház szerint erre a legjobb példa a térségben az MNB, amely a
gyorsuló maginfláció és a gyakorlatilag zéró piaci kamatok ellenére
hitet tett a nem hagyományos eszközökkel folytatandó további
enyhítés mellett.
A BMI Research londoni elemzői szerint azonban "valamikor
2018-ban" a térség mindegyik jegybankjának szigorítania kell majd
monetáris alapállását, és emelniük kell alapkamatukat a jelenlegi
történelmi mélységekről.