Moszkvában elutasította az illetékes bíróság a Wallenberg-hozzátartozók keresetét
Moszkva, 2017. szeptember 18., hétfő (MTI) - Elutasította az illetékes moszkvai bíróság hétfőn a Raoul Wallenberg hozzátartozói által az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ellen benyújtott keresetét.
A perrel a Marie Dupuy, Wallenberg unokahúga által képviselt
felperesek azt kívánták elérni, hogy cenzúrázatlan formában
férhessenek hozzá azokhoz a dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet,
hol és mikor halt meg a Szovjetunióban a svéd diplomata, aki a
holokauszt idején zsidók tízezreinek életét mentette meg Budapesten.
Az FSZB jogásza a bíróságon elmondta, hogy az iratok titkosságát
2020 és 2022 között oldják majd fel.
Wallenberget a szovjet titkosszolgálatok 1945-ben a magyar
fővárosban tartóztatták le. További sorsát azóta is homály fedi; a
legelterjedtebb, egy 1957-ben közzétett hivatalos jelentésen alapuló
verzió szerint 1947-ban a ljubjankai börtönben hunyt el, szívroham
következében. Moszkva mindaddig tagadta Wallenberg elhurcolását.
Több, önmagát szemtanúnak valló személy ugyanakkor azt
állította, hogy évekkel a halálozás hivatalos dátuma után
találkozott Raoul Wallenberggel.
Az FSZB jogi képviselője a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a
bíróságon arra hivatkozott, hogy az igényelt dokumentumokban mások
személyi adatai is szerepelnek, ezek pedig a törvény értelmében nem
oszthatók meg a Wallenberg-hozzátartozókkal. Mint mondta, a
vonatkozó archív anyagokat annak idején az orosz-svéd bizottság
rendelkezésére bocsátották és azokat publikálták is.
Ivan Pavlov, Dupuy ügyvédje "cinikusnak" nevezte az FSZB-nek "az
elődei általi" üldöztetések áldozatainak magánélete iránti
aggodalmát.
"Az FSZB-nek semmi köze az 1945-ös eseményekhez. Mi csak őrizzük
ezeket a dokumentumokat" - mondta a szolgálat ügyvédje, hozzáfűzve,
hogy az FSZB nem utódszervezete a KGB-nek (szovjet Állambiztonsági
Bizottságnak), hanem a Kémelhárítási Szolgálatból hozták létre.
"Wallenberg (Joachim von) Ribbentrop (német külügyminiszter)
felderítői rezidentúrájának vezetője volt Magyarországon és ennek a
szolgálatnak a munkatársaként tartóztatták le. Sorsa úgy alakult,
hogy természetes halállal halt meg, amikor a fogva tartási helyéről
a krasznogorszki táborba szállították" - állította az ügyvéd.
"Ő szakemberként volt érdekes. Biztos vagyok benne, hogy
kollégáim nem voltak érdekeltek a halálában, ha információt
kaphattak tőle" - mondta az FSZB képviselője.
A TASZSZ hírügynökségnek az ügy előtörténetéről készült
összefoglalója szerint 1991 szeptemberében Oroszország Svédország
rendelkezésére bocsátott öt, a KGB archívumában fellelt,
Wallenbergre vonatkozó iratot. Ugyanekkor állították fel a kétoldalú
bizottságot is a diplomata sorsának kiderítésére.
Az akkor publikált adatokból az derült ki, hogy Wallenberget
1946. február 6-án hadifogolyi minőségben zárták a belbiztonsági
minisztérium lubjankai belső börtönébe, ahol a börtönorvos jelentése
szerint 1947. június 17-én halt meg, feltehetően
szívizominfarktusban. Többen, köztük külföldiek arról tanúskodtak,
hogy a diplomatát "Németország javára elkövetett kémkedéssel
gyanúsították".
2000 decemberében az orosz főügyészség rehabilitálta
Wallenberget és magyar gépkocsivezetőjét, Langfelder Vilmost.
2012-ben a svéd külügyminisztérium kérte Moszkvát, hogy segítsen
megtalálni diplomatára vonatkozó dokumentumokat. Orosz szakértők
akkor azt mondták, hogy sem kihallgatási jegyzőkönyvek, sem más
iratok nem maradtak fenn a levéltárban, és hogy minden dokumentum,
amelyet sikerült fellelni, hozzáférhető.
Az Interfax hírügynökség felidézte, hogy a Wallenberg család és
a kutatókból álló Wallenberg Research Initiative (RWI-70) elnevezésű
csoport tavaly októberben adott át egy hivatalos listát a nyitva
maradt kérésékről az orosz hatóságoknak, ám azok "ismételten
megtagadták" a levéltárakhoz való hozzáférést.
Idén márciusban a hozzátartozók három kérvényt intéztek az
FSZB-hez, hogy tanulmányozhassák a ljubjankai és a lefortovói börtön
1945 és 1947 közötti időszakra vonatkozó dokumentumainak eredeti
példányait, de ezt is elutasították.
Dupuy ezután kezdeményezett pert annak érdekében, hogy az FSZB-t
kötelezzék a hozzáférés biztosítására. Júliusi közleménye szerint az
orosz levéltárakban több olyan, konkrétan a diplomata sorsával
kapcsolatos iratot őriznek, amelyekhez eddig sem a család
képviselőinek, sem független kutatóknak nem volt hozzáférésük.
Wallenberg 1944 júliusától szolgált a budapesti svéd
nagykövetség első titkáraként. Ebben a minőségében ezrével bocsátott
ki életmentő menleveleket. A diplomata egyébként az amerikai Háborús
Menekültek Bizottságának (WRB) megbízásából lépett fel a
magyarországi üldözöttek védelmében.
Az anyakönyvi adatokat nyilvántartó svéd adóhatóság csak tavaly
októberben, vagyis 71 évvel eltűnése után minősítette halottnak
Raoul Wallenberget.
Budapesti letartóztatásával kapcsolatban a TASZSZ hétfőn
emlékeztetett a Bengt Jangfeldt svéd történész által 2012
megjelentetett Wallenberg-életrajzra, amely szerint amikor a
diplomatát őrizetbe vették, 15-20 kilogrammnyi arany, valamint
jelentős mennyiségű készpénzt találtak gépkocsijának
benzintartályában.
"Az oroszok minden bizonnyal abból indultak ki, hogy Wallenberg
náci aranyat akart előlük elrejteni. A diplomata őrizetbe vételének
magyarázata tehát rendkívül banális lehet" - idézte Jangfeldtet az
orosz hírügynökség.
"(Jangfeldt) szavai szerint ezek a Wallenberg által segített
zsidók értéktárgyai lehettek, amelyeket megőrzésre adtak át.
Mindemellett Jangfeldt állítása szerint a svéd diplomáciai
misszión kollégái nem bíztak meg teljesen Wallenbergben, az
feltételezve, hogy eltulajdoníthatott értékeket" - írta a TASZSZ.