OGY - Krónika 8. rész (interpellációk, azonnali kérdések)

    LMP: 1,2 milliárdot kapott egy alapítvány, amelyben Lázár felesége is szerepet vállalt

    Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy a Széchenyi 2020 program keretében 1,2 milliárd forintot kapott az a koraszülöttek intenzív ellátásának támogatásával foglalkozó alapítvány, amelynek Lázár János felesége az egyik kurátora. A képviselő kiemelte, hogy a megvalósíthatósági tanulmány alapján jogi szakértésre 50, mentorházak bérlésére 80, a módszertani tanulmányra pedig újabb 50 millió forintot terveznek elkölteni.

    Folyik-e vizsgálat a túlárazások miatt, ha igen, akkor azt ki végzi? - tette fel a kérdést.

    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszként azt mondta, a képviselőnek a kérdéssel elsősorban az érintett alapítványhoz kellene fordulnia. A miniszter hozzátette, tudomása szerint a civil szervezet eddig háromszor hívta meg a politikust.

    A szervezet eddig 21 millió forintot használt fel a nekik megítélt összegből, Hadházy Ákos viszont már előre kimondta az ítéletet, miután az alapítvány kuratóriumában az ő felesége szerepet vállalt - szögezte le Lázár János. A minisztérium az ügyben minden szükséges iratot meg tud mutatni - hangsúlyozta.

    A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont megtette ezt 111 igennel, 11 nem ellenében.

    Az MSZP a pedagógushiányról

    Kiss László (MSZP) azt mondta, hogy a pedagógushiányt jelenleg 3-4 százalékosra becsülik, de a tartós pedagógushiány ennél nagyobb lehet. Ennek oka, hogy kudarcot vallott a kormány oktatáspolitikája, a pedagógusok számára bevezetett életpálya-modell - jelentette ki.

    Mit terveznek a pedagógushiány megszüntetésének érdekében? - tette fel kérdését.

    Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az MSZP-kormányok ideje alatt 15 ezer pedagógust bocsátottak el, miközben a pályán maradóktól elvettek egyhavi bért.

    A pedagóguspálya vonzóbbá tételhez a kormány 50 százalékos béremelésről döntött, a szocialisták viszont ennek az intézkedésnek is ellene szavaztak - emelte ki. Eközben a többletterheket vállaló tanárok és a magukat képzők magasabb fizetési fokozatba kerültek, ahol 30-35 ezer forinttal keresnek többet - hívta fel a figyelmet.

    A választ Kiss László nem fogadta el, de a parlament 108 igennel 30 nem ellenében megtette ezt.

    MSZP: mi lesz a kilakoltatási moratóriummal?

    Szabó Sándor (MSZP) az igazságügyi miniszterhez intézett azonnali kérdést, amelyben a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatban érdeklődött. Elmondása szerint sok olyan család van, akik önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek, nem tudják fizetni a hitelt. Az adatokból azonban látszik, hogy 3500 család kilakoltatását indították el bírósági végrehajtással, ez az szám idén az első félévben 800 volt. A képviselő azt kérdezte, hány végrehajtás lehet ebben az évben.

    Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az MSZP-SZDSZ kormány nem tett meg mindent azért, hogy gátat szabjon az eladósodási folyamatnak, ellenzékben pedig nem szavazták meg az árfolyamgátat, a végtörlesztést, a magáncsődöt és s forintosítást sem. Az MSZP-t soha nem érdekelte az általa tönkretett családok sorsa. Hozzátette: a végrehajtás sok esetben nem a családok által lakott ingatlant jelöl, hanem hitel fedezetét, önmagában a végrehajtás nem jelenti azt, hogy ott lakott valaki.

    Szabó Sándor nem fogadta el a választ, és jelezte: Járai Zsigmond vezette be a devizahitelezést és Kósa Lajos jelentette be, hogy államcsőd-közeli helyzet van, amelynek hatására "elszállt" a forint árfolyama.

    A képviselő nem, a parlament 105 igen és 28 nem szavazattal azonban elfogadta az államtitkár válaszát.

    Azonnali kérdések

    Az azonnali kérdések órájában elsőként Szakács László (MSZP) emelkedett szóra, aki a Belügyminisztérium illetékesét kérdezte a Pécsen kialakult helyzetről. Elmondása szerint puccsal leváltották Páva Zsolt polgármestert és "gyámság alá helyezték", és pártbizottság irányítja a várost. Ez stratégiai kérdésekben, a város ügyeinek kérdéseiben hoz döntéseket. "Beköszöntött a tanácsrendszer Pécsen" - összegezte a politikus, majd megkérdezte, mekkora összeget vállalt át az állam Pécs adósságából, jelezve, hogy 7 milliárdos hiánya keletkezett a városnak és törvényes-e a "pártbizottság" Pécsen.

    Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a 7,5 milliárdos hiány levezethető a szocialista városvezetésből, a közszolgáltató cégek vezetéséből. Pécstől 46 milliárd forint hitelt vettek át, de a városi cégek működése sem volt rentábilis, ezeket viszont nem vették át az adósság-konszolidáció során. Hozzátette: Páva Zsolt megválasztott polgármester, minden mandátummal fel van ruházva, a döntéseket az önkormányzati törvénynek megfelelően hozzák.

    Szakács László viszonválaszába hangsúlyozta: egyetértenek abban, hogy le kell váltani a 2009-óta polgármester Páva Zsoltot, de demokratikus úton. Pécs korábban 145 ezres régióközpont akart lenni, mára elvesztette lakossága 15 százalékát és versenyképessége is nagy csorbát szenvedett.

    Pogácsás Tibor viszonválasza szerint sok olyan fejlesztésbe foghat bele a város, amely a versenyképességét javítja.