OGY - Krónika 5. rész (napirend elfogadása, interpellációk)
Budapest, 2017. szeptember 18., hétfő (MTI) - Az interpellációk során a képviselők egy elkerülő útról, a tudásalapú társadalomról, a béremelések hatásairól is kérdeztek.
A napirend előtti felszólalásokat követően letette képviselői
esküjét Gaal Gergely (KDNP), aki a Rubovszky György halála miatt
megüresedett mandátumot tölti be. Ezzel képviselők létszáma 199-re
egészült ki.
A parlament 115 igen és 49 nem szavazattal elfogadta az őszi
ülésszak munkarendjét.
Döntöttek arról is, hogy házszabálytól eltéréssel már kedden
szavaznak a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az
ellene való fellépésről szóló ötpárti határozati javaslatról,
valamint a büntető törvénykönyv korrupciós bűncselekményekkel
kapcsolatos szigorításáról. Jóváhagyták azt is, hogy a kormány
kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaljon és szavazzon a Ház
a településkép védelméről szóló jogszabályok módosításáról.
A parlament úgy döntött, hogy nem függeszti fel L. Simon László
(Fidesz) mentelmi jogát. A parlament arról is határozott, hogy 100
ezer forinttal csökkenti az LMP-s Szél Bernadett és Hadházy Ákos
esedékes tiszteletdíját.
Interpellációk
MSZP: miért nem építik meg a 26-os elkerülő utat?
Gúr Nándor (MSZP) interpellációjában arról beszélt, hogy nem
épült meg a 26-os elkerülő út, pedig az érintett térségben, a
Sajóvölgy egyes településein eközben naponta több mint 15 ezer autó
halad át. A szmogtérkép alapján ez az egyik legszennyezettebb
térsége az országnak - hangsúlyozta.
A Fidesz ígéretet tett arra, hogy 2016-ra elkészül a szakasz, de
ezt az ígéretet nem váltották be, sőt 2022-ig egyetlen fillér sincs
a megvalósításra - emelte ki. Miért gátolják, hogy az út megépüljön
- tette fel a kérdést.
Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára válaszában azt
mondta: a térségben a szocialista-liberális kormányok egyetlen méter
utat sem építettek.
A közelmúltban hozott kormányhatározat rendelkezik arról, hogy
megépítik a Miskolc-Kassa utat és ezzel visszaadják az északkeleti
térség hiányzó alapvető gerincútját - emlékeztetett.
A választ a képviselő nem fogadta el, de a Ház 111 igennel 36
nem ellenében megtette ezt.
Jobbik: csökkennek a K+F források
Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt kérdezte, hogy mikor szakít a
kormány az olcsó munkaerőre építő politikával, mikor támogatja a
kutatás-fejlesztést valós programokkal? A képviselő hangsúlyozta,
hogy a tudásalapú társadalmak magasabb hozzáadott értékű termékeket
állítanak elő és jobb életszínvonalat garantálnak polgáraiknak.
Magyarország viszont még a térségben is az utolsók között van az
innováció vonatkozásában - tette hozzá. A kormány 2016-ban harminc
százalékkal csökkentette a K+F forrásokat, a kutatóhelyek száma
pedig több mint 17 százalékkal esett vissza 2013-hoz képest -
hangsúlyozta.
A válaszadó Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium
államtitkára azt mondta, hogy a képviselő megpróbálja elferdíteni a
valóságot. A hitelminősítők álláspontjára hivatkozva közölte, hogy a
Standard and Poor's augusztusban stabilról pozitívra javította a
befektetésre ajánlott magyar államadósság kilátásait. A magyar
gazdasági növekedés az EU élmezőnyébe tartozik, a foglalkoztatási
adatok is a negyedik legjobban az unióban, ezek nem a leszakadást
jelzik - szögezte le.
A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont
megtette ezt 111 igennel 29 nem ellenében.
LMP: a béremelés tönkreteheti a kisvállalkozásokat
Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a kormány a tavalyi évig
versenyelőnynek gondolta az alacsony béreket. Tavaly ősz óta viszont
- legalábbis szavakban - fordult állt be, de a béremelések során nem
vették figyelembe a kisvállalkozók teherbíró- és
alkalmazkodóképességét - közölte. A minimálbér 23, a garantált
bérminimum 37 százalékos növelését a 7,5 százalékos
járulékcsökkentés nem tudja kompenzálni, ezért kisvállalkozók
kerülnek a tönk szélére - fogalmazott. A kormány tehát úgy kezdett
bele a szükséges béremelésekbe, hogy azzal tönkreteszi a hazai kis-
és közepes vállalkozásokat - összegzett a politikus.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
azt felelte, hogy a képviselő hozzászólásában több ellentmondás is
volt. Az LMP egyébként nem szavazta meg azokat az adócsökkentéseket,
amelyeket a kormány a parlament elé hozott, ahogy a minimálbér és a
garantált bérminimum emeléséről szóló jogszabályokat sem -
hangsúlyozta. A foglalkoztatási és a munkanélküliségi mutatók is azt
bizonyítják, hogy a béremelések ellenére is növekszik a munkahelyek
száma - hangsúlyozta.
A választ a parlament fogadta el 112 igennel, 24 nem és egy
tartózkodás ellenében.
Fidesz: milyen jogi csaták várhatók a kényszerbetelepítés
megakadályozására?
Vas Imre arról beszélt, hogy a magyar kormánynak tiszteletben
kell tartania az európai rendelkezéseket, így a schengeni egyezményt
is, ami egyértelműen rendelkezik arról, hogy meg kell védeni az unió
külső határait. Azt azonban soha nem lehet elfogadni, hogy más
döntsön a magyar embereken kívül arról, kikkel akarnak együttélni.
Szerinte a kvótaperben hozott ítélet az első lépés, Brüsszel szintet
lép és felpörgeti a belepítési programot. Mint megjegyezte: most már
kötelező és állandó elosztásról beszélnek, felső létszám nélkül. Azt
kérdezte: milyen jogi csatákat kell megvívnia a kormánynak a
kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?
Völner Pál államtitkár közölte: az ítéletet a magyar komány
tudomásul veszi, bár számos ponton nem győzte meg a bíróság
érvelése. Ha a bíróság elfogadta volna az érveket és megsemmisíti a
kvótáról szóló határozatot, felesleges lenne minden további
erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, így újult erővel lépnek
fel az egyes tagállamok ellen. Mint mondta, a következő csatára a
bizottsággal kerül majd sor. A képviselő a választ elfogadta.