OGY - Krónika 7. rész (interpellációk)
Budapest, 2017. szeptember 18., hétfő (MTI) - A paksi bővítésről, az élelmiszerek kettős minőségéről, az alaptantervről és az Országgyűlésben dolgozó köztisztviselők béréről volt szó az Országgyűlés hétfői ülésén, az interpellációk során.
LMP: melyik gazdaságot erősíti a paksi bővítés?
Schmuck Erzsébet (LMP) azon aggodalmának adott hangot, hogy a
paksi bővítés inkább szolgálja az orosz gazdaság érdekeit, mint a
magyarét. Kijelentette: A beruházáson 3-4 ezer ember dolgozik majd,
főleg vendégmunkások.
Kifogásolta, hogy a kormánynak nincs beleszólása abba: mely
vállalatok kapcsolódjanak be a munkába. A magyar gazdaság oroszok
általi újragyarmatosításának nevezte a beruházást.
Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős
államtitkár közölte: mindössze néhány szereplő van a világon, amely
végig tud vinni egy ilyen projektet, így az építéshez szükség van
külföldi vállalatokra. Ezért felel a fővállalkozó a teljes projekt
megvalósításáért.
Hazai vállalatok 40 százalékban kapcsolódhatnak be a munkába -
folytatta -, a becslések szerint a beruházáson dolgozó nyolcezer
ember pedig a mintegy hétszeres multiplikátor-hatáson keresztül több
tízezer embernek ad majd munkát. További gazdaságélénkítő hatásként
mutatott rá arra, hogy olcsó energia áll majd rendelkezésre. A
beruházás megtérülő lesz, profitot fog termelni az összes magyar
állampolgár számára - zárta szavait.
A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 110
igen vokssal, 14 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett.
Fidesz: továbbra is másodrendűnek tartanak minket a multik?
Németh Szilárd (Fidesz) az élelmiszerek kettős minőségével
kapcsolatban kérdezett rá arra: továbbra is másodrendű polgároknak
tartanak-e minket a multik? Milyen eredmények születtek eddig?
Kijelentette: nem hagyható, hogy ezek a vállalatok a magyar
fogyasztókon nyerészkedjenek. Fontosnak nevezte, hogy a vásárlók
dönthessék el, milyen minőségű terméket akarnak fogyasztani.
"Az ellenzéknek természetesen mindegy ez a téma, hiszen számukra
nem a magyar fogyasztók és a magyar emberek érdekei a fontosak,
hanem a multik már-már hagyományosnak mondott védelme és Soros
György választási ütemtervének teljesítése" - jelentette ki,
mondván: az ellenzéknek belefér, hogy az unióban alacsonyabb
rendűnek tekintik a magyarokat, hiszen számukra a Soros-terv
szakszerű teljesítése mindennél fontosabb.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: az általa
elrendelt vizsgálatok során a nyáron harminckilenc termékpárt
hasonlítottak össze, és a termékek harmadánál találtak különbséget.
Ezek például abból adódtak, hogy olcsóbb alapanyagból készítették
azokat, amelyet Magyarországon árultak, a miniszter ezt
élelmiszerhamisításnak nevezte.
Cáfolva azokat, akik szerint nem valós problémával foglalkozik a
kormány, elmondta, hogy az Európai Bizottság elnöke évadnyitó
beszédében is kitért a kérdésre és a kérdést felvető tagállamoknak
adott igazat. Az Európai Bizottság egymillió eurót különít el az
élelmiszervizsgálatra és hajlandó a jogi környezet megváltoztatására
is - tette hozzá.
A kormány júliusban fogadta el 20 pontos akciótervét -
emlékeztetett.
A politikus a választ elfogadta.
MSZP: a kormány tovább akar centralizálni az alaptantervvel
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a Fidesz 2012-ben olyan
alaptantervet írt, amelyek a tanárokat "alattvalókká" fokozta le. Ez
az alaptanterv megtanulhatatlan és megtaníthatatlan mennyiségű
tananyagot tartalmaz - fogalmazott.
A kabinet most egy új tantervvel tovább szeretne centralizálni -
tette hozzá a képviselő, aki azt akarta tudni, hogy kik és mire
költenek 2,4 milliárd forintot egy alaptanterv megírása során.
Bekerülnek-e az alaptantervbe az MTA kutatásainak eredményei, annak
elkészítését milyen szakmai vagy társadalmi vita előzte meg a
tervezést.
A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte,
hogy a tervezésnél abból kell kiindulni, hogy a jelen iskolásainak
kétharmada olyan munkahelyeken fognak dolgozni, amelyek ma még nem
léteznek. Éppen ezért az előkészítés egy rendkívül széles körű
konzultáción alapul - jelentette ki. Az alaptantervnek versenyképes
tudást kell adnia, értékteremtőnek kell lennie és reagálnia kell a
XXI. század követelményeire - emelte ki.
A változásokra áttérve azt mondta, hogy az elmélet, a gyakorlat
és az alkalmazás egymáshoz való viszonya és aránya is meg fog
változni.
A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a parlament tette meg
109 igennel, 28 nem ellenében.
Jobbik: emelni kell a parlamenti köztisztviselők bérét!
Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta, hogy az Országgyűlésben
dolgozó köztisztviselők illetménye tíz éve nem emelkedett. Az
évtizedes lemaradás miatt ezek az emberek joggal érezhetik úgy, hogy
ők az igazi vesztesek, mert kimaradtak a közszolgálati ágazatot
érintő bérrendezés valamennyi hullámából - fogalmazott.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte,
hogy a közszféra béremelésének feltétele, hogy a magyar gazdaság
jelentős mértékben növekedjen. Emlékeztetett, hogy korábban a
rendvédelmi életpálya segítségével a rendőrök fizetését emelték fel,
majd az egészségügyben és az oktatásban intézkedtek, ahol
halaszthatatlan volt a béremelés. Ezek után került sor az állami
tisztviselői karra, közülük először az ügyfelekkel közvetlen
kapcsolatban álló közszolgák fizetését rendezték.
A kormány kész megfontolni egy olyan javaslatot, amelyik az
Országgyűlésben dolgozók köztisztviselők saját életpályájára tesz
javaslatot, de ezt a parlamenti pártoknak kell megvitatniuk - mondta.
A választ a Háznak kellett elfogadnia 110 igennel 30 nem
ellenében.