OGY - Krónika 11. rész (ukrán oktatási törvény - képviselői felszólalások)
Budapest, 2017. szeptember 18., hétfő (MTI) - Minden parlamenti párt egyetértett az ukrán nemzetiségi nyelvhasználattal kapcsolatos törvényének elítéléséről szóló határozati javaslat elfogadásával.
Fidesz: nemzeti minimum lett a magyarokért való kiállás
Pánczél Károly, a Fidesz vezérszónoka a határozati javaslat
általános vitájában hangsúlyozta, hogy nemzeti minimum lett az
elszakított országrészek magyarjaiért való kiállás, és örvendetes,
hogy a 2004. december 5-i népszavazástól eljutottak idáig.
Elmondta még, hogy bántó az ukránok nemzetiségi nyelvhasználatot
az oktatásban korlátozó törvénye, mert Magyarország mindig támogatta
az ukrán törekvéseket. Magyarország mindig Ukrajna mellett volt, 800
milliós humanitárius segélyt küldött az ukránoknak, ha kellett
mindig segített - fogalmazott.
Ukrajna visszafordult az integráció útjáról, mivel a törvénnyel
felrúgják a Magyarország és Ukrajna közti kétoldalú alapszerződést,
lépésre kényszerítik a magyar kormányt, saját alkotmányukkal is
ellentétes szabályt hoztak - sorolta Pánczél Károly.
A képviselő jelezte továbbá: Európa integrációjában vesznek
részt akkor, amikor egy ilyen figyelemfelhívó határozatot fogadnak
el.
Jobbik: nem méltó egy Európába igyekvő országtól egy ilyen
törvény
Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka szintén azzal kezdte
felszólalását, hogy megemlítette a konszenzust a témában. Azzal
folytatta, hogy a lépés sem formájában, sem tartalmában nem méltó
egy olyan országtól, amely az uniós integrációt jelölte meg célként.
Hangsúlyozta: a törvény ellentétes az ország saját
alkotmányával, a Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodással,
és a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségvállalásokkal is.
A képviselő szerint "sunyi" lépés volt az ukránoktól, mert
kivárta a vízummentességről szóló döntést, és csak azt követően
nyújtották be ezt a javaslatot, ezzel hátba szúrta azokat, akik
támogatták az országot az integrációs folyamatban. "Ezzel Ukrajna
önsorsrontó pályára lépett" - fogalmazott a képviselő, hozzátéve,
hogy a nyugati világ szégyene is a meghozott törvény, mert az egyéni
jogokra mindig nagy hangsúlyt fektetnek, de a kollektív jogokért
soha nem állnak ki olyan harciasan.
A képviselő bírálta a kormányt azért, hogy Magyarország
egyoldalú gesztusokat gyakorolt, miközben a nemzetté válás
folyamatában Ukrajna nem először ment a legdurvább, asszimilációt
jelentő törekvések felé.
KDNP: minden rosszban van valami jó is
Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint minden rosszban van valami jó is:
a jó, hogy egyetértésre jutottak a parlamenti pártok, a rossz pedig
az a fenyegetés, amelyet az ukrán törvény jelent valamennyi
kisebbségre nézve. Ebben az sem vigasztaló, hogy Ukrajnában a
lakosság 20 százaléka tartozik valamilyen kisebbséghez - tette hozzá.
A volt államtitkár szerint a józan észnek is ellentmond a
törvény, mert azok a fiatalok, akik nem beszélnek az anyanyelvükön,
esélytelenségre vannak ítélve. Elfogadhatatlan - folytatta a
képviselőnő -, hogy az ukrán partnerekkel folytatott tárgyalások
során azt mondták, megoldják a kérdést, de nem tették, ezért
felmerül az ukránok szavahihetősége.
Hoffmann Rózsa azt kérte, döntések el az ukránok, hogy Európához
akarnak-e tartozni, de ehhez a normákat is követniük kell.
LMP: az iskola nem elválaszt, hanem összeköt
Ikotity István (LMP) amellett, hogy ismertette: a törvény
ellehetetleníti a kisebbségi nyelven folyó oktatást és bezárásra
ítéli az alap- közép- és felsőfokú nemzetiségi intézményeket, azt
mondta, az iskola nem elválaszt, hanem összeköt, és ez meg tudja
teremteni a nemzetek közti érdekegyensúlyt.
Jelezte, hogy az LMP segítséget nyújt a kárpátaljai magyar
szervezeteknek és a kormánynak is, de a segítség mibenlétét a
képviselő nem részletezte. Annyit elmondott, hogy az Európai
Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) kezdeményezni
fogja Szél Bernadett, a párt társelnöke a jogszabály vizsgálatát.
Ikotity István szintén bírálta a kormányt azért, mert nem tudott
érdeket érvényesíteni és élni a diplomáciai eszközeivel a túlzott
orosz befolyás miatt.
MSZP: ereje és értéke van az egyetértésnek
Mesterházy Attila (MSZP) szintén hangsúlyozta, hogy fontos az
egyetértés a külpolitikában, szerinte ereje és értéke van ennek,
mert nemcsak a frakcióval rendelkező pártok, de a függetlenek is
támogatják a határozati javaslatot. Ennek belpolitikai üzenete is
van, fontos a választóknak, hogy látják, az Országgyűlés megtalálja
a konszenzust.
Felhívta azonban a figyelmet arra is, nem volt szerencsés a
kormányzati kommunikációban, hogy az ellenzéki pártok a témában
tartott közös tüntetésére azt mondták, a "Soros-bérenc" pártok
együtt tüntetnek. Azt kérte, hogy ebbe a témába ne keverjék bele
Soros Györgyöt.
Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a vitában
elhangzottakra reagálva azt mondta, tanulni kell, hogy milyen az,
amikor valamiben egyetértenek. Ez fontos befelé, mert az országnak
szüksége van az egyetértésre bizonyos témákban, és fontos nemzetközi
irányban is.
A vitát Jakab István levezető elnök lezárta.