Kamatdöntés - Londoni elemzők: további nem konvencionális enyhítési eszközöket alkalmazhat az MNB

    Egyes citybeli elemzői vélemények szerint azonban az inflációs nyomás előbb-utóbb szigorítást tesz majd szükségessé.

    A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana az MNB keddi kamatdöntő ülése után adott kommentárjában hangsúlyozta: véleménye szerint a mélységi rekordokra süllyesztett kamatok elérése után a magyar jegybank célja a következő hónapokban a lehető legtöbb gazdasági szereplő refinanszírozása e rekord alacsony kamatszinteken.

    A Morgan Stanley vezető elemzője szerint e stratégia egyik fő eleme a hosszú távú hozamok csökkentése, és ennek eléréséhez az MNB új nem konvencionális eszközöket fog használni.

    Pasquale Diana szerint az érv e cél mellett az, hogy az időtengely mentén egyenesebbé váló hozamgörbe - vagyis az alacsonyabb hosszú távú hozamszint - kedvez a rögzített kamatozású hitelek kibocsátásának. Ez az érv a rögzített kamatozású termékek keresleti oldalán hat, e konstrukciók kínálati oldalán az MNB azon törekvése áll, hogy a bankok 3, 5 vagy akár 10 évi futamidőre is hozzáférhetővé tegyenek rögzített rátájú hiteltermékeket.

    A Morgan Stanley londoni főközgazdásza szerint a hozamgörbe egyenesebbé tételére több módszer is az MNB rendelkezésére állhat.

    A jegybank devizaswap-konstrukciókkal likviditáskezelésbe kezdhet, közvetlen eszközvásárlással mennyiségi enyhítési programot indíthat, újrakezdheti a jegybanki kamatcsere-tranzakciókat (IRS), annak érdekében, hogy bankokat hosszú lejáratú kötvények vásárlására késztesse. Emellett az MNB akár hozamgörbe-kezelésbe is kezdhet, kifejezett hosszú távú hozamcél-politikát meghirdetve, abban a reményben, hogy ha a piac ezt hitelesnek fogadja el, akkor a piaci szereplők az új hozamcél felé gravitálnak, és az MNB-nek nem kell túl sokat vásárolnia - sorolta a lehetőségeket a Morgan Stanley vezető londoni elemzője.

    Pasquale Diana szerint az MNB kezdeményezhet egy olyan hitelprogramot is, amely olcsó hosszú futamú finanszírozáshoz juttatná a bankrendszert kedvező feltételekkel, abban az esetben, ha a bankok vállalják rögzített kamatozású ingatlanhitel-portfolióik növelését.

    A Morgan Stanley londoni főközgazdásza szerint mindehhez az MNB-nek jelentős mozgásteret biztosít a 2-4 százalékon megállapított sávos inflációs cél és a jelenleg meglehetősen kedvező inflációs pálya. Ebben a környezetben a monetáris szakpolitikai vita a cég szakértője szerint a következő néhány hónapban arról szól majd, hogy a magyar jegybank milyen módszerrel próbálja lejjebb nyomni a hosszú távú hozamokat, és miként éri el, hogy minél több új hitelfolyósítást lehessen az alacsony rátákon rögzíteni.

    Ebben az értelemben a gazdasági növekedés és az infláció valószínűleg az MNB monetáris politikájának hátterébe szorul - jósolta a Morgan Stanley vezető londoni elemzője.

    Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor az inflációs nyomást jó eséllyel nem lehet majd sokáig figyelmen kívül hagyni az MNB monetáris politikájában.

    Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése utáni értékelésében közölte: a ház egyre nagyobb kockázatát látja annak, hogy az MNB monetáris politikája "túl sokáig marad túl enyhe".

    Carson szerint az enyhe monetáris alapállást nehéz összeegyeztetni a makrogazdasági környezettel, különös tekintettel arra, hogy a kapacitások szűkössége már kezdi éreztetni hatásait, elsősorban a 13 százalékot meghaladó éves bérnövekedési ütem formájában.

    Mindemellett a tizenkét havi maginfláció is három és fél évi csúcson jár, mindössze egytizednyire az MNB 3 százalékos központi céljától.

    A Capital Economics vezető londoni elemzője közölte: a ház jelenlegi előrejelzése alapján a magyarországi infláció jövőre átlépi a jegybanki célszintet.

    Carson szerint a cég jelenlegi alapeseti várakozása az, hogy a gyorsuló infláció jövőre a jelenlegi monetáris irány visszafordítására készteti az MNB-t, de növekszik annak az esélye, hogy a pénzügypolitika túl enyhe marad, és ez "még rondább inflációs sokkot" okoz, ami később agresszívabb kamatemeléseket tesz szükségessé.