Parlament előtt az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslat
Budapest, 2017. október 24., kedd (MTI) - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden benyújtotta a parlamentnek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.
A határozat indoklása szerint a vámigazgatási eljárás során
jelenleg a legtöbb eljárásjogi kérdésben a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.)
rendelkezéseit alkalmazzák, ezt azonban 2018. január 1-től hatályon
kívül helyezik, ezért a vámigazgatási eljárás során alkalmazandó és
a továbbiakban is szükséges eljárásjogi rendelkezéseket át kell
ültetni a vámtörvénybe. Ezzel a jelenlegi hármas szintű tagolás
(uniós rendeletek - Vámtörvény - Ket.) kétszintűvé válna.
A vámjogi szabályozás speciális abban a tekintetben, hogy a
szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós
vámjogszabályok adják, a tagállamok nemzeti szabálya ezek nemzeti
végrehajtását és a jogalkalmazást segítő értelmezését szolgálja.
A törvényjavaslat megfogalmazza azokat az eljárási alapelveket,
illetve általános eljárásjogi szabályokat, amelyeket a vámhatóságnak
az eljárása során figyelembe kell vennie, így a rendeltetésszerű
joggyakorlás vagy például, a költséghatékonyság elvét. A
vámigazgatási eljárásban biztosítani kell, hogy az ügyfél tudomást
szerezzen jogairól és kötelezettségeiről, jogaik gyakorlása
biztosított legyen. Általános elv, hogy a rosszhiszeműség
bizonyítása a vámhatóságot terheli.
Tartalmazza a lefoglalás részletes szabályait azt is, ki viseli
a költségeket, és azt is, mely esetekben kell a lefoglalást
megszüntetni. Bizonyos esetekben (például gyorsan romló áruk) a
lefoglalás után haladéktalanul meg kell tennie a szükséges
intézkedéseket a vámhatóságnak.
A javaslat meghatározza azt is, mikor kell a lefoglalt árut,
tárgyat, eszközt elkobozni - ez esetben a lefoglalt dolog
tulajdonjoga az államra száll át -, és azt is, mikor nem kerülhet
sor elkobzásra (például, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona,
illetve, ha az elkobzás méltánytalan vagy aránytalan lenne).
A javaslat tartalmazza azt is, hogy a vámhatóságnak biztosítani
kell, az eljárása során birtokába került védett adatok, a vámtitok
megfelelő védelme biztosított legyen. Lehetővé teszi ugyanakkor,
hogy az ügyfél kérelmezhesse vagy a vámhatóság hivatalból
elrendelhesse az adatok zárt kezelését.
A vámjogi szankciók tekintetében a Vámkódex csupán a szankciók
fajtáit határozza meg, egyébként azok alkalmazását nemzeti
hatáskörbe utalja. A vámhiányt okozó jogsértések esetén alapesetben
a vámhiány 50 százaléka a bírság, a vámhiányt nem okozó jogsértések
esetében különböző szankciómértékeket alkalmaznak. A jogkövető
magatartást tanúsító nyilatkozattevőknek kedvezményt biztosít a
javaslat.
A törvényjavaslat nevesíti az egyes jogorvoslati fajtákat, és
meghatározza, hogy mely jogorvoslati fajta indulhat kérelemre,
illetőleg hivatalból vagy mindkettő alapján, továbbá, hogy melyek
azok a végzésformák, melyek ellen önálló fellebbezésnek van helye.
Felsorolja azon végzés formájában hozott döntéseket is, amelyek
ellen a fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
A javaslat egyebek mellett szabályozza a semmisség
jogintézményét: a vámhatóság határozatát a Vámkódexben foglaltakon
túl meg kell semmisíteni vagy meg kell változtatni, feltéve, hogy
annak jogerőre emelkedésétől számítva még nem telt el három év. A
kötelezettséget, joghátrányt megállapító döntés esetén a
megsemmisítésre nyitva álló határidő öt évre emelkedik, míg
időkorlát nélkül semmisíthető meg az a hatósági döntés, aminek
tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy az jóhiszeműen
szerzett jogot nem érint.
Egyebek mellett átdolgozták a vámjogi képviselet szabályait is.
Eddig bizonyos esetekben a Ket. rendelkezéseit is alkalmazták a
vámigazgatási eljárások során. Az átdolgozott szabályok szerint a
vámigazgatási eljárásokban a vámjogi képviseletet kizárólag a
benyújtott törvényjavaslatban meghatározott formában, eseti vagy
állandó jelleggel lehet gyakorolni, amelynek során meg kell
határozni a képviselet közvetlen vagy közvetett típusát.
Felülvizsgálták a vámellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. A
jövőben a vámellenőrzésből kivennék az áruátengedést követő
ellenőrzést. A vámellenőrzés és az áruátengedést követő ellenőrzés
is önálló hivatalból indult eljárás lesz, amelyek a vámhatóság
általi értesítéssel kezdődnek és zárulnak. A vámellenőrzés
időtartama radikálisan (270 nappal) csökken, az áruátengedést követő
ellenőrzés időtartama 90 nappal rövidül.
A javaslat szerint a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység
kapcsán az engedélykérelmet már nem a vámhatóságnál, hanem a
nyilvántartásba vételi szervnél kell benyújtani, aki a feltételek
vizsgálatát követően nyilvántartásba veszi a kérelmezőt.