Kovács Béla: saját érdekem, hogy mielőbb vége legyen az ügynek
Budapest, 2017. július 19., szerda (MTI) - Saját érdekének nevezte a kémkedéssel, valamint költségvetési csalással összefüggésbe hozott Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő azt, hogy minél előbb lezáruljon a büntetőügye, amelyben szerdán hallgatják ki a Központi Nyomozó Főügyészségen.
A politikus a főügyészség budapesti központi épülete előtt, még
kihallgatása előtt újságíróknak azt mondta, kérni fogja, hogy minél
előbb zárják le ezt az ügyet.
"Ha úgy gondolják és van megfelelő mennyiségű bizonyítékuk,
akkor emeljenek vádat ellenem, én nagyon szeretném már a bíróság
előtt tisztázni magamat" - fogalmazott.
Hozzátette: "viszont ha nincs megfelelő mennyiségű bizonyíték,
akkor kérem, fejezzük be az eljárást, ennek a továbbiakban helye
nincsen".
Kovács Béla azt mondta, számára ez egyértelmű és előre
kiszámított, valamint "kitervelt akciója a Fidesznek", nemcsak a
személye, hanem az általa képviselt Jobbik ellen is.
Úgy véli: "nagyon kevés az az anyag, illetve bizonyíték, ami
elég lenne egy bírósági perhez".
"Nem a Holdon, nem a Marson, nem Abbáziában, mint valaki mondta,
nem Abháziában vagyok, hanem itt vagyok Magyarországon és eleget
teszek a Központi Nyomozó Főügyészség meghívásának" - fogalmazott.
Hozzátette, hetedszer jelenik meg az ügyészség előtt, és
leszögezte, hogy eddig is együttműködött a hatósággal, az eljáró
ügyész munkáját pedig tisztességesnek nevezte.
Abháziai kezeléséről azt mondta: korábban vérmérgezéssel
kezelték ott, és július elején is lázas betegként kezelték, de akkor
már az Európai Parlament német orvosai. Hozzátette: kezeléséről
hozott magával orvosi igazolást.
Kovács Béla az újságíróknak arról is beszélt, nem igaz az, hogy
nem jelent meg a brüsszeli meghallgatásán, a kifogásolt ülés ugyanis
zárt volt, őt nem hívták meg, így nem is volt tudomása arról, hogy
meg kellett volna jelennie. Megjegyezte, csak a sajtóból értesült ő
is arról, hogy a kémkedési ügyet és a költségvetési csalás miatt
indult eljárást összevonta az ügyészség.
Utóbbival kapcsolatban közölte: maga is elismeri, hogy
adminisztrációs hiba történt. Hozzátette: az ügyet az Európai
Parlament elnöke is vizsgálta másfél évig, majd decemberben lezárta
és megrovásban részesítette őt. A jobbikos európai parlamenti
képviselő megjegyezte azt is, hogy jelezte: hajlandó arra, hogy ő
maga, de akár az ügyben érintett gyakornokai is visszatérítsék a
kérdéses 15 600 euró támogatást. Az Európai Parlament pénzügyi
vezetése azonban azt jelezte neki, hogy mivel a parlamenti elnök
megrovásában ilyen szankció nem szerepel, erre nincs lehetőség.
A költségvetési csalással összefüggésben azt mondta: 2012-es
szerződésekről van szó, amelyek lényege, hogy a gyakornokok
megismerhessék az európai parlamenti képviselő tevékenységét.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nem csupán Brüsszelben, hanem
Beregszászon és Szatmárnémetiben is volt irodája, és ott is munkát
végzett. Így a három gyakornok nemcsak Brüsszelben, illetve
Strasbourgban, hanem ezeken a helyeken is járt és "valóban, nem
állandóan tartózkodtak Brüsszelben".
Kovács Bélát korábban június 23-ára idézte be az ügyészség, ám
azon a kihallgatásán nem jelent meg. Pár nappal később ügyvédje
arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy védencét Abháziában kezelik,
az ügyészség szerdai közlése szerint azonban maga Kovács Béla
hivatalosan azóta sem jelezte, eddig miért maradt távol. A politikus
külföldi kezeléséről július elején írt a Magyar Idők, ám még aznap
Kovács Béla a Facebook-oldalán fotóval jelezte, hogy Brüsszelben
van.
Szikinger István, Kovács Béla ügyvédje szerdán azt hangsúlyozta,
hogy az ügyészség állításával ellentétben nem volt beidézve június
23-ára Kovács Béla, ezért nem is kell hitelt érdemlően bizonyítania,
hogy hol volt és mit csinált. Hozzátette: megbeszélték ugyan, hogy
megjelenik, de szabályszerű idézése nem volt.
Kovács Bélát két bűncselekménnyel gyanúsította meg, illetve
készül meggyanúsítani az ügyészség. Az első eljárásban még 2014
áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a
polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő
rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és
havonta Moszkvába látogat. Az ügyészség korábbi közleménye szerint
ebben az úgynevezett kémkedési ügyben már 2014 májusában kérte a
legfőbb ügyész az Európai Parlamenttől a képviselő mentelmi jogának
felfüggesztését, de az csak 2015 októberében történt meg. A Központi
Nyomozó Főügyészség 2015 decemberében hallgatta ki gyanúsítottként.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, fiktív
gyakornoki foglalkoztatás gyanújával, költségvetési csalás miatt
indult másik nyomozásban tavaly szeptemberben kérték a képviselő
mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert az
EP korábbi, ugyancsak Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére
vonatkozó döntése csak a kémkedési ügyre vonatkozott. Mivel a
mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekményhez kapcsolódik,
újra kérniük kellett. A legfőbb ügyész tavaly szeptemberben kérte
ezt, a felfüggesztés csak idén májusban történt meg és vált
lehetővé, hogy a bűncselekménnyel Kovács Bélát meggyanúsítsák.
Az Európai Parlament első, a mentelmi jogot felfüggesztő
határozata kifejezetten rendelkezett arról is, hogy a magyar
büntetőeljárás nem korlátozhatja Kovács Béla szabad mozgását, vagyis
kényszerintézkedést nem kezdeményezhettek vele szemben. A második
határozatban ez már nem szerepelt, így az ügyészséget már nem köti
ez a korlátozás.