Kovács Zoltán: a kormány egy egyetemet sem akar elüldözni

    A kormányszóvivő közölte, hogy csupán egy 28 intézményre vonatkozó vizsgálatról van szó, vagyis ha a törvényes működésre vonatkozó feltételeket a többiekhez hasonlóan biztosítani tudja a CEU, akkor az elüldözésre vonatkozó vád a hisztériakeltés része.

    Ugyanakkor a CEU vezetői olyan jogszabály visszavonását követelik, ami még nem is került a parlament elé - tette hozzá a politikus.

    A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy egyes civil szervezetek, például a Magyar Helsinki Bizottság jogvédelemnek álcázott politikai nyomásgyakorlást folytatnak. Erre jó példa szerinte az általuk képviselt két bangladesi esete, akikkel kapcsolatban a strasbourgi emberjogi bíróság elmarasztalta Magyarországot két férfi menedékkérelmének elutasítása miatt.

    Vagyis a Magyar Helsinki Bizottság politikai legitimáció nélkül alapvetően befolyásolni kívánja a politikai döntéshozatalt, ugyanis a "hajmeresztő" ítélet elvitatja egy szuverén országtól, hogy kit enged be a területére - fogalmazott a kormányszóvivő.

    Azt is hangsúlyozta, hogy komoly politikai és igazságszolgáltatási nyomás nehezedik Magyarországra, hogy változtassa meg a magatartását az illegális bevándorlás kérdésében. Sokakat bánt, hogy hatékony határvédelmi rendszert építettünk ki - fűzte hozzá.

    A kérdés az, hogy Európa miért nem akar a feltételeknek megfelelni, az Európai Néppárt pedig hatékony eszköz lehet arra, hogy ezen a területen is érdemi vita szóljon Európa jövőjéről - hangsúlyozta.

    Ezt segítheti a visegrádi együttműködés is, amely az elmúlt másfél évben bebizonyította, hogy képes olyan forró kérdésekben együttműködni, mint a határvédelem, vagy az élelmiszerbiztonság - mondta Kovács Zoltán.