Legfőbb ügyész: valódi nyomozás folyik a közvilágítási projektekkel kapcsolatos ügyben
Budapest, 2018. március 26., hétfő (MTI) - A legfőbb ügyész szerint valódi nyomozás folyik a közvilágítási projektekkel kapcsolatos ügyben.
Polt Péter levélben reagált az Európai Parlament költségvetési
ellenőrző bizottsága elnökének korábbi kijelentéseire. Ingeborg
Grässle a Politico.eu brüsszeli portálnak február végén nyilatkozva
"valódi" nyomozást szorgalmazott a Simicska Lajoshoz és Tiborcz
Istvánhoz köthető Elios ügyében. "Az Európai Csalás Elleni Hivatal
(OLAF) vizsgálata világosan kimondta, hogy csalás történt, és most a
magyar államon a sor, hogy lépjen" - mondta Ingeborg Grässle, aki
azt is tudatta, hogy egyelőre nem kapott tájékoztatást a magyar
ügyészségtől, noha azt ígérték, karácsonyig reagálnak.
Polt Péter a hétfőn MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta,
az OLAF magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos
ajánlását január 8-án kapta meg a Legfőbb Ügyészség, és továbbította
az ügyben illetékes Pest Megyei Főügyészségnek, amely január 22-én
nyomozást rendelt el különösen jelentős értékre elkövetett
költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Az ügyben a
Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda "valódi nyomozást"
folytat - emelte ki a legfőbb ügyész.
Polt Péter kitért arra, hogy az OLAF az EU pénzügyi érdekeinek
védelméért közigazgatási vizsgálatokra jogosult, de büntetőügyek
lefolytatására, bűncselekmények gyanújának vizsgálatára nincs
hatásköre. Amennyiben az OLAF bűncselekmény gyanúját észleli, az
illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia, ezért - írta a
legfőbb ügyész - téves és a közvélemény félrevezetésére alkalmas
Ingeborg Grässle azon kijelentése, hogy az OLAF vizsgálata kimondta,
csalás történt. A szervezet ugyanis bűncselekmény gyanúját észlelte,
de az elkövetését és személyi felelősséget nem állapított meg.
A legfőbb ügyész levelében hangsúlyozta, az OLAF jelzései
alapján több ügyben jelenleg is folyik valódi nyomozás. A szervezet
2012 óta 36 - bűncselekmény gyanújára utaló - igazságügyi ajánlást,
és négy - büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélküli -
jelzést tett. Az ügyészség valamennyi esetben elrendelte a
nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, csatolta az
ajánlásokat a nyomozás irataihoz.
2012 óta nyolc ügyben emelt vádat az ügyészség, ezek közül egy
ügyben jogerős, egy másikban nem jogerős marasztaló ítélet
született, nyolc ügy megszüntetéssel zárult, a többiben pedig
továbbra is nyomoznak. 2012 előtt az OLAF ajánlásokat nem tett,
jelentéseit csak továbbította a magyar hatóságoknak: 2010-ben az
ügyészség nem kapott jelenést, 2011-ben pedig csak egyet, amely
alapján büntetőeljárást rendeltek el, az ügy pedig jogerős ítélettel
zárult - olvasható a levélben.
Az OLAF ajánlásai, jelzései és zárójelentései alapján indult
büntetőeljárások eredménye meghaladja az uniós átlagot, amely
2016-ban 44 százalék volt, Magyarországon pedig 50 százalék - tette
hozzá a legfőbb ügyész.
Ingeborg Grässle a budapesti négyes metróval kapcsolatos
OLAF-vizsgálattal összefüggésben is hiányolta a magyar vádhatóság
válaszát. Polt Péter erre reagálva azt írta, jelenleg a nyomozás
részleteiről, a tervezett lépésekről a büntetőeljárás érdekeinek
védelme miatt nem adhat tájékoztatást, de amint lehetősége nyílik
rá, értesíti az elnököt.
A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy a 4-es metróval
kapcsolatban két ügy is folyamatban van. A magyar hatóságok
vizsgálják az Alstom SA szerződéseit, amelyekkel az OLAF is
foglalkozott. A szervezet zárójelentése alapján pedig a
Miniszterelnökség más szerződésekkel kapcsolatban is feljelentést
tett. A nyomozás mindkét esetben folyik - írta Polt Péter.