Macron: módszerváltást igényel a külvárosok felzárkóztatása
Párizs, 2018. május 22., kedd (MTI) - Emmanuel Macron francia államfő "módszerváltással" szeretné felzárkózatni a hátrányos helyzetű külvárosokat és lakóit Franciaország többi részéhez.
"Nem fogok egy újabb városfejlesztési programot, külvárosi
programot bejelenteni, amelyek annyi idősek, mint én" - mondta
kedden mintegy másfél órás beszédében a 40 éves francia köztársasági
elnök a francia külvárosok mintegy hatszáz szereplője, egyesületi
képviselője és lakója előtt a hivatalában tartott beszédében.
Macron szerint a korábbi évtizedek fejlesztési programjai hoztak
eredményeket, de mára kifulladtak, s álláspontja szerint nem lehet
folytatni az olyan specializált programokat, amelyek "házi őrizetre"
ítélik a mintegy 1300 hátrányos helyzetű külváros mintegy ötmillió,
többségében bevándorló származású lakóját.
Emmanuel Macron szerint a jelenlegi kormánypolitikának az a
célja, hogy mindenhol jelen legyen az országban és mindenki
méltósággal élhessen. Emlékeztetve arra, hogy a dél-franciaországi
Marseille-be hétfőn a rendőrök két drogbanda közötti leszámolás
során kalasnyikovval felfegyverezett emberek gyűrűjébe szorultak -
amiről felvétel is felkerült az internetre -, a kormány júliusig
megerősíti a kábítószer-kereskedelem elleni rendőri küzdelmet.
"A külvárosokban vannak tehetségek, de van erőszak is, és vannak
olyan dolgok, amelyek nem működnek, s ez robbanásig feszült" -
ismerte el az államfő.
Emmanuel Macron bejelentette, hogy 30 ezer gyakornoki állást
hoznak létre külvárosi gimnazistáknak, felét az állami, másik felét
pedig magáncégeknél, amihez gyakornoki ösztöndíjprogramot indít a
kormány.
Az államfő még július előtt konzultációt kezdeményez a 120
legjelentősebb francia nagyvállalattal annak érdekében, hogy vegyék
ki a részüket a hátrányos helyzetű kerületek munkanélküliségének
csökkentésében, ahol a 25 év alatti korosztály harmadának nincs
munkája.
Emmanuel Macron azt is megemlítette, hogy a külvárosokban egyre
erősödik a rasszista és antiszemita közbeszéd, valamint a vallási
radikalizáció.
"A rasszista és az antiszemita közbeszéd elleni küzdelmet
folytatni kell. Szembe kell nézni a dolgokkal: a helyzet egyre
romlik" - fogalmazott a köztársasági elnök.
Az iszalmista radikalizáció problémája is erősödik a
külvárosokban az államfő szerint, de ez "az egész országra érvényes,
nemcsak a külvárosokra, még akkor is, ha ez egy olyan specifikus
probléma, jól tudjuk, amely jelen van a legnehezebb külvárosokban" -
mondta az elnök. "Egyesek a vallás nevében teret engednek a
radikalizálódásnak, egyfajta halálvággyal" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra is, hogy Edouard Philippe miniszterelnök
februárban bejelentett egy nagyon részletes stratégiát a
radikalizálódás elleni küzdelemről, amelynek megvalósítására néhány
napon belül koordinátort nevez ki a kormány.
"A köztársaságnak nem dolga a vallási hitről megnyilvánulnia, de
minden állampolgárnak biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a
köztársaság szabályainak tiszteletben tartásával gyakorolhassa a
hitét vagy a hitetlenségét (...) Senkit nem lehet kényszeríteni
arra, hogy fejkendőt viseljen, de mindenkinek joga van fejkendőt
viselni, amennyiben nem a közszférában teszi, és nem fogjuk a
szabályt csak azért megváltoztatni, mert egyeseknek nem tetszik" -
mondta az elnök.