Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe
Szeged, 2018. február 12., hétfő (MTI) - Megérkeztek az első külföldi felhasználók, egy svájci és egy görög kutatócsoport az ELI-APLPS-ba, a szegedi lézeres kutatóintézetbe - jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke hétfőn a helyszínen.
Pálinkás József sajtótájékoztatóján elmondta, a 2009-ben
elindított tudományos beruházás határidőre, a költségkereten belül a
tervezett paramétereknek megfelelően elkészült.
Az ELI-ALPS mintegy 80 milliárd forintból, részben az unió
strukturális alapjaiból, részben hazai forrásokból épült föl, és a
rövid impulzusú lézerekkel folytatott kutatások egyik központja lesz
a világon - hangsúlyozta az akadémikus.
Az intézet rendelkezésére áll a világ minden részéről érkező
kutatói közösségnek, nemcsak a fizika, hanem a biológiai, a kémia,
orvos- és anyagtudományok területén is. A kutatóintézetben
felhasználói berendezések működnek, melyek feladata, hogy stabilan
biztosítsa a feltételeket a lézerfizikát használó kísérletekhez -
mondta az elnök.
Pálinkás József kifejtette, a cél, hogy a központ
szolgáltatásait a lehető legjobban ki tudják használni. Az NKFIH
egymilliárd forintos kerettel pályázatot ír ki magyarországi
kutatócsoport számára, hogy a szegedi intézetben folyó kutatások
finanszírozására - tette hozzá.
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta,
tavaly októberben megérkezett az első három lézerberendezés
Szegedre, melyek a beüzemelést és a teszteket követően már élesben
működnek.
Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai
igazgatója hangsúlyozta, az első eredmények azt mutatják, hogy a
berendezések nemcsak tesztkörülmények között működnek jó, hanem
valóban a világ tudományának élvonalába tartozó kísérletek
elvégzésére alkalmasak.
Az intézet munkatársai egységes csapatként magas színvonalú
szolgáltatást képesek nyújtani. Ahhoz további fejlesztésekre vannak
szükségek, hogy a terveknek megfelelően évente 80-90 kutatócsoportot
ki tudjanak szolgálni.
Hans Jakob Wörner, a zürichi műszaki egyetem professzora
vezetésével a szegedi kutatóintézet nagy ismétlési frekvenciájú
lézerével nemesgázokban előállították az első magasharmonikus
spektrumot. E magas frekvenciájú impulzusok segítségével folyadék
állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatok
vizsgálhatók.
Egy görög kutatócsoport a szegedi szakemberekkel együttműködve
az intézet középinfravörös lézerével keltettek magasharmonikusokat
kristályokban. A folyamat kvantummechanikai aspektusainak
vizsgálatában a keltést követően fotonstatisztikát mérnek a meghajtó
lézer terében. A projekt két kutatási területet egyesít: az erősterű
fizikát és a kvantumoptikát.