MOGYE-ügy - Rektora szerint a Sapientia egyetem nem fordíthat hátat a magyar orvosképzésnek
Kolozsvár, 2018. április 25., szerda (MTI) - A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szerint meg kell őrizni a romániai magyar orvosképzés jelenlegi, román állam által fenntartott kereteit, de az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának.
Dávid László, a magyar állam által fenntartott Sapientia rektora
a Krónika erdélyi magyar napilapnak nyilatkozott azt követően, hogy
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős
államtitkára múlt pénteken megemlítette: a magyar kormány mérlegeli
egy új struktúra kialakítását, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű
orvosképzés.
Az eredetileg magyar tannyelvű intézményként létrehozott MOGYE
magyar orvosképzése azt követően került nehéz helyzetbe, hogy az
egyetem román többségű vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva
elmulasztotta életbe léptetni a 2011-es tanügyi törvénynek a magyar
szempontból fontos előírásait, és múlt hét szerdáján a román
tannyelvű marosvásárhelyi Petru Maior egyetem bekebelezéséről
fogadott el határozatot.
Dávid László rektor szerint jelentős anyagi és intézményi
feltételeket kellene biztosítani ahhoz, hogy a magyar állami
támogatással működő Sapientia befogadja a magyar orvosképzést,
ráadásul a procedúra rendkívül időigényes is lenne. Ehhez nemcsak
újabb épületre lenne szükség, hanem jól felszerelt, képzett
személyzettel rendelkező kórházra is. A Sapientia rektora elmondta:
hazudna, ha azt mondaná, hogy csak hallomásból ismeri a Sapientia
egyetembe csoportosított magyar orvosképzés ötletét, de akkor sem
mondana igazat, ha azt állítaná, hogy konkrét tervekről folytatott
beszélgetéseket.
A rektor szerint az illetékeseknek kötelességük lenne
megpróbálni megmenteni a MOGYE magyar tagozatát. Úgy vélte: a harcot
mindaddig érdemes folytatni, amíg megfelelő módon fejlődhet az
anyanyelvű oktatás, illetve nem szenved a diákság.
"Ha fel is vállalná a Sapientia az orvos- és
gyógyszerészképzést, óriási hiányérzettel maradnék. Lelkes és neves
magyar professzoraink hetven évvel ezelőtt létrehoztak és
felépítettek egy intézményt, amely hírnevessé vált, rangot adott a
városnak és a térségnek, és akkor mi azt feladjuk, onnan kivonulunk?
Ez sokkal nagyobb gondot, lelki terhet jelentene számomra, mint az
épületek felhúzása, az oktatás beindítása, az akkreditáció
megszerzése" - fejtette ki Dávid László.
A Krónika arra is kitért cikkében, hogy az orvosképzéshez
szükséges egyetemi kórház felépítésének tervét össze lehetne kötni
az erdélyi kórházépítési elképzelésekkel. Csűry István, a
Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke már 2010-ben
kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre
erdélyi magyar kórházat Nagyváradon. Az intézmény számára a
református egyház meg is vásárolt egy 3,5 hektáros telket, és el is
készíttette a megvalósíthatósági tanulmányt.
A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány neves magyarországi
orvosokat, kórház-üzemeltetésben és egészségügyi menedzsmentben
jártas szakembereket kért fel arra, mérjék fel a székelyföldi
egészségügyi helyzetet, és tegyenek javaslatot a fejlesztésre. A
szakemberek a meglévő struktúrákhoz csatlakozó, a legmodernebb
technológiával felszerelt diagnosztikai és egészségügyi központ
létrehozását javasolták Csíkszeredában.