NMHH: hat és fél millióan rádióznak naponta, a Petőfi a leghallgatottabb adó
Budapest, 2018. április 25., szerda (MTI) - Csaknem hat és félmillióan rádióznak naponta Magyarországon, a leghallgatottabb adó a Petőfi, amelyet a Kossuth és a Rádió 1 követ - közölte szerdán az MTI-vel az első negyedéves, egységes rádiós hallgatottságmérési adatok alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Az NMHH honlapján is közzétett tájékoztatás szerint a lakosság
93 százaléka hallgat heti rendszerességgel rádiót, ami több mint 7,7
millió embert jelent; egy átlagos napot alapul véve a Petőfi rádió
1,8 millió, a Kossuth 1,4 millió, míg a Rádió 1 1,3 millió embert ér
el. A Music FM hallgatótábora 685 ezer főre rúgott, a Sláger FM-re
510 ezren hangoltak.
A fővárosban az első negyedévben a vizsgált korosztályba tartozó
lakosság 76 százaléka naponta, míg 93 százaléka heti
rendszerességgel hallgatott valamilyen rádiót. Az átlagos napi
hallgatószám Budapesten a Sláger FM esetében 277 ezer fő volt, ezt a
Rádió 1 követte 258 ezer hallgatóval, majd a Music FM 247 ezerrel.
További két csatornára voltak kíváncsiak Budapesten 100 ezer főnél
többen: a Kossuth Rádióra (165 ezren) és a Petőfi Rádióra (143
ezren) - tudatták.
A közlemény arra is emlékeztet: a rádiók és ügynökségek
korlátlanul férhetnek hozzá a rádiópiaci szakemberek által javasolt
módszertan alapján előállított adatokhoz, a nyilvánosság - ahogyan
eddig is - szűkített információkat kap a piaci szereplők gazdasági
érdekeinek védelmében.
Mint írták, a felmérések eredményeiről mostantól az NMHH
összefoglalókat készít és tesz közzé az nmhh.hu honlap "Kutatások"
menüpontjában; a részletesebb tartalmak május 3-tól lesznek
elérhetőek a honlapon. Az adatokat minden esetben az érintettek
ismerik meg először a kutatócég adatbázisában, a publikus adatok
minden alkalommal csak az ezt követő néhány munkanapon belül
találhatók meg a hatóság honlapján. Ezek az összefoglaló
tanulmányok, amelyeket táblázatok és grafikonok egészítenek ki,
bárki számára ingyen elérhetőek, tehát a nyilvánosság - ahogyan
eddig is - szűkített információkat kap a piaci szereplők gazdasági
érdekeinek védelmében.
A hatóság a közönségmérés adatfelvételi módszertanát a piaci
szereplőkkel történt többszöri egyeztetés után, az összes érdekelt
fél szempontjait figyelembe véve határozta meg. Az NMHH 2020-ig
érvényes közbeszerzési eljárását a Kantar Hoffmann - M-Meter
konzorcium nyerte, amely alapján a hatóság honlapján az országos és
fővárosi rádiók adatai havonta, a megyei jogú városok és hálózatos
vételkörzetek negyedévente, a kisebb helyi vételkörzetek eredményei
pedig félévente frissülnek. A mérések a 15 éves és idősebb lakosság
hallgatási szokásait mutatják be.
A közlemény arra is emlékeztet: a hatóság tavaly hirdette meg
rádiós közönségmérési pályázatát azzal a céllal, hogy egységes,
részletes mérési módszertan alapján az országos, budapesti és
lokális szinteken a rádiók hallgatottságmérése átláthatóvá váljon,
egyúttal vonzóbbá tegye azt a hirdetők számára. Az adatokhoz a
rádióadók és az ügynökségek díjmentesen és korlátlanul férhetnek
hozzá.
Megjegyzik: a tenderkiírás műszaki leírásának megfelelően az új
hallgatottságmérés - a kisebb, helyi vételkörzeteket kivéve - az
országos és a megyei jogú városokban, valamint a hálózatos
vételkörzetekben alapvetően visszatért a naplós mérési
módszertanhoz, amellyel az utóbbi tíz évben nem végeztek országos
méréseket.
A Magyarországon korábban már alkalmazott módszerrel az
eredmények párhuzamosan, online és offline eljárással felvett
önkitöltős naplók feldolgozásával születnek. Ez számottevő változás,
hiszen az utóbbi években a piac legtöbb szegmensében a telefonos,
úgynevezett Day After Recall (DAR) módszertan szerinti rádiós
közönségmérés dominált a piacon. A legutóbbi tenderidőszakban is
ilyen módszertannal készültek az országos és fővárosi rádiós
közönségmérések. Annak a periódusnak a kezdetén, 2013-ban a Rádiós
Médiaszolgáltatók Egyesülete bízta meg a jelenleg is győztes
cégcsoportot a rádiós hallgatottságmérés lebonyolításával - közölték.
A naplós adatok bevezetését megelőzte egy rövid, párhuzamos
módszertannal zajló átfutási időszak, hogy a piaci szereplők
felkészülhessenek a módszertani átállásra, az új módszertannal
készült eredmények befogadására és helyes interpretálására. Az első
negyedéves adatok már a naplós eredményeket mutatják - írta az NMHH.