OGY - Krónika 8. rész (bizottsági jelentések vitája, napirend után)

    Az alaptörvény módosítása

    Az alaptörvény hetedik módosításával kapcsolatban Vas Imre (Fidesz) kiemelte, hogy többkörös egyeztetés után alakult ki a végső normaszöveg. Felidézte: a népszavazáson 3,3 millió ember nemet mondott a migránsok kötelező betelepítésére, és egyértelmű álláspontot fogalmazott meg Brüsszel politikájáról.

    Répássy Róbert (Fidesz) úgy fogalmazott, nagy jelentőségű alaptörvény-módosítás előtt áll az ország. Az összegző módosító javaslat nagy hangsúlyt helyez az alkotmányos önazonosságra, amelyet az alaptörvénybe emelnének, leszögezve, hogy annak védelme az állam alapvető kötelessége - hangoztatta Répássy Róbert.

    A képviselő kiemelte: Magyarország szuverén tagállam, ezt megerősítenék az alkotmányban, kijelölve az Európai Unióhoz való viszonyt. Közölte: meggyőződése, hogy az Országgyűlés többsége, több mint kétharmada egyetért az alaptörvény módosításával, a jobbikos képviselők azonban "gusztustalan árukapcsolással" képesek lennének rá, hogy még azt se szavazzák meg, amivel egyetértenek, pedig az alkotmány "nem játék".

    Szávay István (Jobbik) úgy reagált: ezt a vitát már sokszor lefolytatták. Hangsúlyozta: minden szempontból egyetértenek az alaptörvény-módosítással, azonban a Fidesz akadályokat gördít annak megszavazása elé. Leszögezte: gazdag migránsokat sem akarnak látni Magyarországon, ennek ellenére a letelepedési kötvények miatt már több külföldi érkezett ide, mint amennyit Brüsszel kötelezően be akart telepíteni. A "letelepedésikötvény-bizniszt" el kell törölni - nyomatékosította az ellenzéki párt álláspontját.

    Sallai R. Benedek (LMP) sérelmezte, hogy csak két fideszes képviselő tartózkodik az ülésteremben. Az ellenzéki politikus komolytalannak nevezte a nagyobbik kormánypárt hozzáállását. Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz és a KDNP nem tiszteli azt a 3,3 millió embert, akire hivatkozik.

    Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az alaptörvény-módosítás végső szövege többpárti egyetértéssel alakult ki. Arra kérte a képviselőket, hogy a keddi szavazáskor támogassák a módosítást.

    Honvédek jogállása

    Vas Imre (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója a honvédek jogállásáról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról azt mondta, annak két fő célja van: egyrészt, hogy méltóan rendezzék az egészségkárosodott honvédek juttatásait, másrészt hogy újra emeljék a katonák és rendvédelmi dolgozók fizetését.

    Simon Miklós (Fidesz) a honvédelmi és rendészeti bizottság képviseletében kért szót. Felidézte, hogy 2019-ig fokozatosan növelik a honvédek és rendvédelmi dolgozók illetményét. A Fidesz-frakció támogatja a javaslatot - szögezte le.

    Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a január 1-jétől bevezetendő egészségkárosodási járadék feltételeit több ponton módosították. A cél, hogy erkölcsileg és anyagilag is megbecsüljék a honvédelmi és rendvédelmi dolgozókat - hangsúlyozta.

    Napirend után

    Magyar Zoltán (Jobbik) napirend után arról érdeklődött, hogy a rábaköziek "miért nem számítanak" az egészségügyben. A csornai és a kapuvári kórház is vesztese volt a forráselvonásoknak - mondta.

    Farkas Gergely (Jobbik) közölte: pártjának ifjúsági tagozata országos kampányt indít a szakmai gyakorlatok körüli problémák felszámolásáért. Egyetértenek azzal, hogy komoly előnyt jelenthetne a felsőoktatásban előírt kötelező szakmai gyakorlatok teljesítése, a valóságban azonban nem így történik - vélekedett.

    Szávay István (Jobbik) azt kérte, emlékezzenek a hetven éve kivégzett vitéz Szombathelyi Ferenc vezérkari főnökre, akiről a népbíróság egykori ítélete szerint nem állapítható meg, hogy súlyosan megsértette volna a háború nemzetközi szabályait.

    A felszólalás után Sneider Tamás levezető elnök lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját.