OGY - Krónika 9. rész (elektronikus ügyintézés, belügyi törvények)

    Elektronikus ügyintézés

    Staudt Gábor (Jobbik) alacsonynak ítélte, hogy az ügyfélkaput a népesség ötöde, a felnőtt lakosság negyede használja és szóvá tette azt is, hogy világviszonylatban romlott Magyarország e-kormányzati pozíciója. Mint mondta, 2010-ba az ország a 27. volt, most a 46., ami azt jelzi, hogy a világ még gyorsabban halad az elektronikus fejlesztésekben. Az ellenzéki politikus kifogásolta azt is, hogy a bírósági rendszer széttagolt lett, mert a korábbi cégbírósági felület megmaradt, a bíróságokkal azonban az ügyfélkapun kell kapcsolatot tartani. Értékelése szerint az elektronikus rendszer is sokszor bürokratikus, túl sok e-mailt küld, ezért azt le kell egyszerűsíteni.

    Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, hogy a kormány a törvény előterjesztésével és megvalósításával időt és pénzt pazarol. A jogszabály 95 törvényt érint, ezért a politikailag kényes kérdéseket is bele lehet mosni - tette hozzá. A "láthatatlanság kategóriáját" hívják életre, ugyanis a jogszabály alapján nem lehet majd azonosítani a letelepedési kötvények vásárlóit és nem lehet nyomon követni a pénzek útját. A letelepedési kötvényekkel a Fidesz tízezrével hoz Magyarországra külföldieket, akik között bűnözők is lehetnek - fogalmazott.

    A képviselő azt is kijelentette: a törvény elfogadása után akár e-mailben is ki lehet majd rúgni bárkit.

    Az elhangzottakra reagálva Pogácsás Tibor belügyi államtitkár azt felelte, hogy az elektronikus ügyintézés bevezetésének és teljes körű elterjesztésének egyik háttere a szükséges eszközállomány és hálózat kialakítása. A törvény célja egy jogszabályi alap kiterjesztése, elfogadásával semmilyen az elektronikus ügyintézéshez szükséges fejlesztést, eszköz vagy szoftverbeszerzést sem kell lemondani - jelentette ki.

    Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.

    Belügyi tárgyú törvények módosítása

    A belügyi tárgyú törvények módosításának vitájában előterjesztőként felszólaló Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára kiemelte, hogy a törvényjavaslat jogharmonizációs kötelezettségeket teljesít. Az utasnyilvántartásról szóló úgynevezett PNR-irányelv lényege, hogy az utazás megkezdése előtt a légitársaságok megküldik az utasaik adatait az adott ország erre kijelölt szerveinek - közölte. A körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) a körözési nyilvántartásból teljes körűen átvehesse az adatokat.

    A javaslattal a közfoglalkoztatottak álláskeresését szolgáló munkaerő-keresési szolgáltatások időtartamát háromról 15 napra emeli. Egyúttal lehetővé teszik, hogy a mentális, szociális vagy egészségügyi problémával küzdő közfoglalkoztatottak ezentúl a családsegítési szolgáltatást is igénybe vehetik.

    A katasztrófavédelmi törvény módosítása alapján a veszélyes áru szállítását ellenőrző katasztrófavédelmi dolgozók kényszerítő eszközöket is igénybe vehetnek majd - mondta. Arra is kitért, hogy ha a jövőben a mentelmi jogra jogosult személy lemond erről a jogáról, akkor is a hatóság tudomására kell hoznia, hogy ebbe a körbe tartozik.

    Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a Fidesz-frakció támogatja az európai uniós normáknak való megfelelést, a jogharmonizációt, illetve a gyakorlati tapasztalatok átültetését a magyar jogrendszerbe.

    Az MSZP-s Harangozó Tamás a kormányzati és jogalkotási inkompetencia újabb bizonyítékának nevezte, mert - véleménye szerint - a csomag jelentős része a korábban elfogadott jogszabályok "hibajavítása". A BM például úgy készítette elő a TIBEK adatkezelési szabályait, hogy figyelmen kívül hagyta a légiutasok adatkezeléséről szóló uniós irányelvet - közölte.

    Az úgynevezett ASP-rendszer kiépítéséről szóló rendelkezés kiegészítéséről közölte: egy korábban kiszivárgott tanulmány szerint ezzel a rendszerrel központosítani akarják a polgármesteri hivatalok gazdálkodási feladatait, és gyámság alá vonnák az önkormányzatokat.

    Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy egyes bírósági ügyek felülvizsgálatát bírósági ügyintézőkkel akarják ellátni.

    Firtl Mátyás KDNP-s vezérszónok arra hívta fel a figyelmet, hogy jogharmonizációs oka van a törvényjavaslatnak. Elsősorban a légiközlekedésről szóló törvény tervezett módosítását emelte ki, amelynek alapján felhasználható lenne az utasnyilvántartási adatállomány terrorista és más súlyos bűncselekmények felderítése érdekében.

    Indokoltnak nevezte továbbá a salátatörvény azon részét, amely szerint a veszélyesáru-szállítás hatósági ellenőrei önvédelmi eszközöket kapnának.

    Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, a zárószavazásra döntik el, támogatják-e a javaslatot, de nem látják túl "borúsan" a salátatörvényt.

    Egyetértett a rendőrök szolgálati fegyverének külföldre szállításával foglalkozó passzussal, valamint a szabálysértési eljárásokban bevezetni tervezett közvetítői eljárással.

    Összegzése szerint a javarészt technikai módosítások elősegíthetik, hogy egy esetleges terrorhelyzetre felkészülhessen az ország.

    Sallai R. Benedek LMP-s vezérszónok közölte: pártja üdvözli, hogy a kormány a biztonság érdekében eleget kíván tenni az utasadat-állománnyal kapcsolatos EU-irányelvnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, biztosítani kell a garanciákat arra, hogy nem élnek vissza az adatokkal. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a Fidesz-KDNP hatéves kormányzása alatt sorozatosan megsértették az adatbiztonságot.

    Zárszavában Kontrát Károly államtitkár azt mondta, a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok biztonságban legyenek.

    Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta a vitát.