OGY - Palkovics: 180 milliárd EFOP-forrás a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére
Budapest, 2017. április 25., kedd (MTI) - A rendelkezésre álló EFOP-források több mint 90 százalékát, mintegy 180 milliárd forintot a hátrányos helyzetű térségek iskolai fejlesztéseire fordítja az elkövetkező években a kormány - közölte az oktatási államtitkár az Országgyűlés kulturális bizottságában kedden Budapesten.
Palkovics László kiemelte: jelenleg az iskolai épületek 70
százaléka kihasznált, de ennek az eloszlása az országban nem
egyenletes. Egyes vidéki kistelepüléseken alacsonyabb, s vannak
olyan nagyobb városok, vagy fővárosi kerületek, ahol már termeket
kell bérelni.
Kitért arra is, hogy ötezerrel nőtt az iskolákban tanító
pedagógusok száma az elmúlt években, de ezzel párhuzamosan a
pedagógustársadalom elöregedése is megfigyelhető.
A magyar iskolák esélyteremtő esélye ma nem jó, ezt mutatja
minden felmérés - rögzítette az oktatási államtitkár, hozzátéve: az
iskolarendszer arra alkalmas hogy a tantervben előírtakat "átvigye".
Az egyes oktatási mérésekről szólva rámutatott, a legutolsó
PISA-mérés szerint matematikából nem csökkentek az eredmények, de
szövegértésből és természettudományból a romlás tovább folytatódott.
Ugyanakkor míg az iskolák között nagyobb a különbség, a gyerekek
iskolák belüli eredményeinél ez már nem figyelhető meg. A felmérések
eredményeiből az is látszik, nagyon nem mindegy, milyen családi
háttérrel rendelkezik valaki, s az iskola feladata, hogy kompenzálja
azt, amit a családok nem tudnak biztosítani - jegyezte meg.
Az adatokat elemezve megállapította azt is, hogy minél kisebb a
település annál rosszabbul teljesítettek a gyerekek, s minél nagyobb
volt, annál jobbak voltak az eredmények.
A Nemzeti alaptanterv (Nat) átalakításáról Csépe Valéria
miniszteri biztos elmondta: az elkészült koncepció számos
félreértelmezésével találkozott.
Kifejtette: cél a használható,"dinamikus" tudás biztosítása a
gyerekeknek, illetve a pedagógusok esetében a leadható tananyag
helyett tanítható tananyag kialakítása.
Egy alapozó fejlesztéssel kell indulni, de a mindenáron való
tankönyvközpontúságtól is el kell mozdulni - közölte.
A problémák között említette, hogy túl sok a tanóra, kevés a
gyakorlat, s kihasználatlanok az egész napos iskola lehetőségei is.
Mint rámutatott: először a tartalmi elemeket kívánják
meghatározni, és ehhez igazítják majd a szabályozást. Olyan
modulokat építenének be az egyes évfolyamoknál, amelyek lényege,
hogy "nem a tantárgyakat, hanem a tudást integrálják" - jelezte a
miniszteri biztos, aki megjegyezte: a munkálatokkal némi csúszásban
vannak, nagyon sok a tennivaló. Olyan csoportot is létrehoznak,
amely a felsőoktatás felől a bemeneti elvárásokat határozná meg.
Tantervi ajánlásokat, módszertani "repertoárt kínálnának majd,
nem központosítani szeretnének - hangsúlyozta.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte, hogy hol marad a még
Hoffmann Rózsa által ígért nyelvi stratégia? Igazak a hírek, hogy a
gimnáziumi érettségit állami kvótához kötik majd?
Kitért arra is: 2010 óta mára eljutottak oda, ha valakinek van
pénze, tudja taníttatni gyerekét. Emellett 43 ezer gyermek - egy
generáció fele - kerül ki a rendszerből általános iskolai végzettség
nélkül a tankötelezettség módosítása miatt. Szóvá tette a várható
pedagógushiányt is, s felvetette a kilenc évfolyamos általános
iskola lehetőségét is.
Vinnai Győző (Fidesz) üdvözölte, hogy új szemléletű Nat-ra van
szükség. Azt kérdezte: mikorra várható? Kiállt a digitális
képességek fejlesztésének szükségessége mellett is.
Ikotity István (LMP) kiemelte: ez már az ötödik Nat, de egy Nat
beépüléséhez az oktatási rendszerbe legalább 15 évre van szükség.
Változtatni kell a Nat-on, de jó ha ilyen sűrűn módosítják - vetette
fel. S miért a kormányzás utolsó évében kerül erre sor, és miért nem
a szakmával való együttműködés keretében történik - firtatta. Nem
értette, miért asszisztál az oktatásban történtekhez Palkovics
László, miért nem mond le.
Pósán László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet a hatályos
törvény szerint ötévente felül kell vizsgálni a Nat-ot. Olyan
gyorsan változik a világ, hogy ezt nyomon követnie az
iskolarendszernek óriási kihívás - vélte.
Dúró Dóra (Jobbik) bizottság elnöke arra a problémára hívta fel
a figyelmet, hogy tavaly volt 2006 óta a legmagasabb az
iskolaelhagyók aránya. Szintén kitért a pedagógushiányra, és azt
mondta: a fizetést nézve még mindig nem kapnak kellő megbecsülést az
érintettek. Mára a kezdők bruttó bére a minimálbér 1,33-szorosa, s
amíg ez így van, pedagógushiány lesz - vélte.
Palkovics László úgy reagált: a hároméves kortól kötelező óvoda,
vagy ha nyolcan kérik, a kötelező alsó tagozat működtetése, azt
szolgálja, hogy az iskola megfeleljen annak a feladatának, hogy
szociális tér is legyen.
Megjegyezte: az EFOP-pályázatok több mint 90 százalékát, 180
milliárdot arra költenek, hogy a hátrányos helyzetű térségek iskolai
fejlesztését finanszírozzák.
A pedagógusok bérét felelősen kezelik, s ha a feltételek
változnak, akkor ehhez igazítják majd ezt a területet is - jelezte
egy másik felvetésre. Hozzátette: a pedagógus bérek diplomás
bérekhez viszonyított aránya elérte az OECD-átlagot.
Szerinte alapvetően nem tankönyvet kell tanítani, hanem
tudástartalmat kell megjeleníteni, s ennek egyik eleme a tankönyv.
Azt is szeretnék kipróbálni, hogy egy bizonyos életkortól a
papíralapú tankönyvet hogyan lehet digitális platformra áthelyezni.
20 ezer táblagépet szereznek be pilotiskolákba, s kiépítik a vezeték
nélküli hálózatot is a központi régión kívüli területeken. A
budapesti fejlesztéseken jelenleg dolgoznak. A kilencedik
évfolyamról, a középiskolai felvételiről szakmai vitát folytatnak,
kormánydöntés nincs - erősítette meg.
(FOTÓ)