Ombudsmanhelyettes: soha nem feledhető a magyarországi németek elhurcolása

    Szalayné Sándor Erzsébet a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából felidézte, hogy a kollektív bűnösség hamis és bűnös eszméjére hivatkozva 1946 és 1948 között csaknem kétszázezer német nemzetiségű magyar állampolgár vált jogfosztottá és kényszerült hazája elhagyására.

    A döntés hatására emberi kapcsolatok szakadtak szét, közösségek szűntek meg, települések néptelenedtek el és családok ezrei váltak üldözötté, vagyontalanná nemzetiségi származásuk okán - tette hozzá.

    A hazai német közösség ma kiterjedt és jól működő nemzetiségi önkormányzatokat működtet, amelyek kiemelkedő jelentőségű feladatokat látnak el a nemzetiségi nevelési-oktatási és kulturális intézményrendszer fenntartásában - jelezte az ombudsmanhelyettes. Úgy véli, hogy a németek kitelepítéséről szóló döntéssel kapcsolatban hosszú távon a történelem igazságot szolgáltatott. A kitelepítés tragikus eseménye "identitáserősítő tényezővé" vált a hazai németség körében, másrészt a kitelepítettek nagy része Németországban is megőrizte a Magyarországhoz és az otthon maradottakhoz való kötődését.

    A németek elhurcolását elrendelő szégyenletes döntés után hetvenkét évvel érdemes tudomásul venni, hogy a történelem ítélőszéke előtt soha nem állják meg a helyüket azok a pillanatnyi érdekek alapján hozott, az alapvető emberi jogokat nyilvánvalóan semmibe vevő döntések, amelyek a társadalom problémáiért egyes embercsoportokat tesznek felelőssé - hangsúlyozta Szalayné Sándor Erzsébet.

    A magyarországi németek elhurcolásának napja az Országgyűlés döntése alapján 2012 óta hivatalos magyar állami emléknap.