Paksi bővítés - Alapjogokért Központ: nem kezdeményezhető népszavazás a beruházásról
Budapest, 2017. február 24., péntek (MTI) - Az Alapjogokért Központ szerint az LMP által kezdeményezett népszavazás nemzetközi szerződésre, illetve abból fakadó kötelezettségre vonatkozik, azt érintő kérdésben pedig az alaptörvény - a korábbi alkotmányéval megegyező - szabályai alapján népszavazás nem tartható.
Az LMP pénteken jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a
paksi bővítésről, az erről szóló kérdést hamarosan benyújtják a
Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Szánthó Miklós, a központ elemzője az MTI-hez eljuttatott
összegzésében rámutatott: az alaptörvény a nemzetközi szerződésre
irányuló népszavazási kezdeményezéseket tiltott tárgykörnek
minősíti. A paksi beruházásról és bővítésről pedig kétoldalú,
magyar-orosz nemzetközi egyezmények szólnak, melyeket az
Országgyűlés törvény formájában a magyar jogrend részévé is tett.
Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megállapította, hogy
nemcsak olyan kérdés nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos
nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozik, hanem
olyan sem, mely az e kötelezettséget is tartalmazó törvények
tartalmára vonatkozna - írta.
Kiemelte: az LMP kérdése kétszeresen is "fennakad" az
alkotmányossági rostán, ugyanis szembemegy a nemzetközi
kötelezettséggel és az azt tartalmazó magyar törvényekkel is.
Kitért arra is, hogy a tervezett beruházás a jelenlegi 2000
MW-os atomerőművi összkapacitás helyébe többet, 2400 MW-nyit
"helyezne", ráadásul úgy, hogy egy ötéves átmeneti időszakban a régi
és új blokkok párhuzamosan működnének 4400 MW-os kapacitással. Ezen
kapacitásbővítés pedig csak úgy lenne "kikerülhető", ha az LMP-s
kezdeményezéssel "összhangban" Magyarország felmondaná a hatályos
nemzetközi szerződéseket vagy tartalmukat megváltoztatná - mutatott
rá Szánthó Miklós, hozzátéve: ezt azonban az Ab gyakorlata szerint
ugyanúgy tilos referendum útján kezdeményezni.
Felidézte, hogy hasonló, a paksi bővítéssel összefüggő
kezdeményezések voltak már 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is, de a
Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a bíróságok valamennyi esetben
megtagadták azok hitelesítését. Az NVB vélelmezhetően most is így
fog tenni; ha mégsem, akkor döntése megtámadható a Kúrián, majd
végső esetben az Alkotmánybíróságon - írta.