Spiegel: a német hírszerzés kémkedett külföldi újságírók után
Berlin, 2017. február 24., péntek (MTI) - A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) 1999-től kezdve megfigyelt külföldi újságírókat - jelentette pénteken a Der Spiegel című német hírmagazin.
A lap szerint a BND újságírók és egész szerkesztőségek után is
kémkedett, világszerte legalább 50 telefon- és faxszám, illetve
e-mail fiók forgalmát figyelte meg.
A nemzetbiztonsági szolgálat célpontjai között volt például a
Reuters hírügynökség több mobiltelefonja, illetve műholdas
telefonja, amelyeket Afganisztánban, Pakisztánban vagy Nigériában
használtak, továbbá a brit közszolgálati médiatársaság, a BBC
Afganisztánban vagy a társaság londoni központjában üzemeltetett
több mint egy tucat vonala, és a The New York Times című amerikai
lap egy afganisztáni kommunikációs csatornája.
A Der Spiegel beszámolója alapján a telefonszámok és e-mailcímek
úgynevezett szelektorok - keresőkifejezések - voltak, amelyekkel
átfésülték az elektronikus kommunikáció megfigyelésére szolgáló
rendszereket és adatbázisokat a bajorországi Bad Aiblingban működő
megfigyelő állomáson.
A BND a Der Spiegel megkeresésére nem foglalt állást az ügyben.
A Der Spiegel rámutatott, hogy az újságírók az orvosokhoz és az
ügyvédekhez hasonlóan jogszabályokban garantált különleges védelmet
élveznek Németországban, például forrásaik védelmében megtagadhatják
a tanúvallomást.
A német újságírók szövetsége (DJV) az eset kivizsgálását
követeli a kormánytól. Amennyiben beigazolódik a gyanú, akkor az ügy
azt jelenti, hogy a német külföldi hírszerző szolgálat "súlyosan
beavatkozott" a sajtó szabad működésébe - hangsúlyozta közleményében
a DJV elnöke, Frank Überall, hozzátéve: a BND-nek nemcsak belföldön,
hanem Németország határain kívül is tiszteletben kell tartania a
sajtó és a vélemény szabadságát.
A DJV a BND-től is felvilágosítást kért, és azt a választ
kapták, hogy a szolgálat a tevékenysége "operatív vetületeiről"
kizárólag a kormánynak és a szövetségi parlament (Bundestag)
illetékes testületeinek ad tájékoztatást.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet a
sajtószabadság elleni támadásnak és alkotmánysértésnek nevezte az
esetet, és bejelentette, hogy több újságírói érdekképviseleti
szervezettel együtt a német alkotmánybírósághoz fordul.
A Bad Aibling-i állomást amerikai szolgálatok építettek és
üzemeltettek a hidegháború idején, és a BND csak 2004-ben vett át.
Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági
Ügynökség (NSA) ezután megtarthatott egy összekötői irodát az
állomáson, és a BND még éveken keresztül futtatta rendszerein az
amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott szelektorokat. Ez
az NSA 2013-ban leleplezett adatgyűjtő programjaival összefüggésben
jutott nyilvánosságra. Két évvel később az is kiderült, hogy a BND
az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok,
köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós
intézmények ellen.